A Városházán ünnepélyes keretek között indította el a város polgármestere azt az aláírásgyűjtést, amelyet Székesfehérvár Önkormányzata szervez a koronázási palást hazahozataláért és Székesfehérváron történő kiállításáért. A kezdeményezés közös ügy: történelmi jog és felelősség egyben, amit a városnak tudatosan kell vállalnia, mondta a polgármester. Az "IN CIVITATE ALBA" - TÉRJEN HAZA A PALÁST!” mottóval meghirdetett közösségi akcióhoz bárki csatlakozhat, hogy támogassa a koronázási szimbólum nemes ügyét.
"IN CIVITATE ALBA" - TÉRJEN HAZA A PALÁST!” mottóval aláírásgyűjtés indult a Városháza Dísztermében dr. Cser-Palkovics András polgármester kezdeményezésére a koronázási palást hazahozataláért és a királyi városban történő kiállításáért. Az erről szóló előterjesztést a Közgyűlés április 29-én, pénteken tárgyalta és egyhangúlag hagyta jóvá. A rendezvény résztvevőit Róth Péter alpolgármester köszöntötte, az ünnepségen jelen volt Spányi Antal megyés püspök, Vargha Tamás államtitkár, Törő Gábor országgyűlési képviselő, Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint a város alpolgármesterei, számos önkormányzati képviselője.
Az aláírásgyűjtés elindításához kapcsolt ünnepségen a királyi palástról a Szent István Király Múzeum igazgatója, Kulcsár Mihály tartott előadást. A rozettamintás bizánci selyemből készült, aranyszállal hímzett díszöltözetet a rajta olvasható felirat szerint ’Szent István király és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak’. A paláston látható István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg egyetlen fennmaradt korabeli ábrázolása is. Valószínűleg Könyves Kálmán – aki a szent király szellemi örökösének tartotta magát – volt az, aki az eredetileg miseruhának készült palástot koronázási palásttá alakíttatta át, tudatosan építette és terjesztette Szent István király kultuszát. Előadását Kulcsár Mihály azzal zárta, hogy a Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhely Mauzóleumában álló szarkofágot szimbolikusan az olyan tárgyakhoz sorolta, amely az 1938-as Emlékévben kerülve vissza Fehérvárra, történetével arra biztat, hogy higgyünk bátran a relikviákhoz való kötődésben, és álljunk ki ezek mellett. Az ünnepségen Zemlényi Katica vezényletével a Vox Mirabilis Kamarakórus előadásában hangzottak fel a magyarság történelméhez, Szent István királyhoz kapcsolódó dallamok – mint a Magyar hazánk, te jó anya, a Mileniumi Himnusz és a Himnusz Szent László királyhoz.
A Hartvik püspök által lejegyzett Szent István király legenda egyes részletei Vakler Anna művészeti vezető tolmácsolásában hangzottak el: „És hogy könyörületes oltalmát még inkább elnyerhesse, magában a királyi székvárosban, melyet Fehérvárnak mondanak, ugyanezen örökké Szűz dicsőségére és nevére híres és hatalmas, csodálatos mívű bazilikát kezdett építtetni, a kórus falán tarka vésetekkel, márványlapokból kirakott padlóval. (…) Az után Isten szolgája arra törekedett, hogy mindazt, amije van, s amit megszerezhet, Krisztusnak ajánlja, kinek adományából származott, hogy aki őt az evilági dicsőségre és tiszteletre méltóvá tette, az égi ország lakói közé kegyesen felvenni méltassa. (…) Méltán nyerte hát el a birodalma határain belül az apostol nevét, mert noha az evangélium hirdetésének tisztét ő maga el nem vállalta, a hit hirdetőinek, mint vezérük és felügyelőjük, megteremtette a gyámolítás és gondoskodás vigaszát.”
Dr. Cser-Palkovics András polgármester ünnepi beszédében a zeneművek és az elhangzott legendarészlet emelkedett, mély lelkiséggel áthatott hangulatában a Közgyűlés egyhangú szavazatára reflektálva köszönetet mondott a képviselők támogatásáért: „Hitet tettek amellett, hogy a legfontosabb a városunk iránti szeretet, a tisztelet és a közös felelősség felvállalása. Történelmi jogon megilleti Székesfehérvárt a koronázási palást. Fontos azt is hozzátennünk, hogy ez egyben felelősséget is ró ránk: ez fontos a mai estén és az lesz az elkövetkező években, hónapokban is, amikor meggyőződésem szerint sokan támogatják ezt a kezdeményezést a nevük vállalásával. A nem mindig könnyű mindennapokban kell, hogy legyenek olyan szimbólumaink, amelyek segítenek bennünket. Úgy érzem, hogy a koronázási palást és annak Székesfehérváron történő elhelyezése ebben a lelkiségben erősíthet meg bennünket, és könnyebb vagy nehezebb időkben ez lehet az a fogódzó, amihez vissza tudunk kapcsolni, amiből erőt tudunk meríteni – tudatosan vállalva a történelmi jogot és felelősséget.”
„A történelem nem adta meg azt a lehetőséget a városnak, hogy az első nagytemploma álljon és bizonyságul szolgáljon a történelemről. De ez nem jelenti azt, hogy ezt az ezer évet elfelejthetjük. Akár a nemzet, akár a város vonatkozásában. A palást ebben tudná segíteni a közösséget, a várost. Sokat beszélünk arról, hogy elődeink végakaratát tisztelnünk kell. Ha ez így van, akkor a koronázási palástnak itthon van a helye!” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András. A polgármester beszédét követően elsőként látta el kézjegyével az aláírásgyűjtő ívet.
A közösségi akcióhoz mindenki csatlakozhat: az aláírásgyűjtő ívek a következő hónapokban minden önkormányzati rendezvényen megtalálhatóak lesznek, továbbá a jövő héttől a Városházán, a Szent Korona hiteles másolata mellett, a recepción, valamint az ügyfélszolgálaton és a Nemzeti Emlékhelyen is folyamatosan várják azokat, akik egyetértenek az ereklye Székesfehérváron történő elhelyezésével.
