-
Köszönet a mentősöknek
Székesfehérvár közössége nevében köszöntötték az OMSZ Székesfehérvári Mentőállomásán a mentős dolgozókat, akik az ünnepek alatt is szolgálatban lesznek, hogy segítsenek a bajba jutott, beteg embereknek. Rajtuk keresztül mindenkinek szólt a köszönet, aki karácsonykor sem teszi le a munkát, hogy ilyenkor is minden rendben menjen és működjön Székesfehérváron.
2025.12.22. -
Karácsonyi misszió Kárpátalján
A "Kárpátaljai Misszió - A Magyarság Angyalai" akcióhoz a Csillagösvény Utazási Iroda egymillió forintos felajánlása az adományozóknak köszönhetően több mint megháromszorozódott és 3.162.000 forintot rászorultsági alapon osztottak el a 3-11 éves gyermeket nevelő kárpátaljai családok között, figyelembe véve az árva, vagy beteg gyermekeket is.
2025.12.18. -
A nordmann fenyőt keresték leginkább
Idén is sok-sok fenyőfa közül lehetett válogatni az árusoknál. Még kedden is volt lehetőség arra, hogy mindenki beszerezze a karácsonyt szebbé varázsoló fát.
2025.12.23. -
Élő kalendárium várta a látogatókat
Advent negyedik vasárnapján ismét programok várták az érdeklődőket a belvárosba. Az utolsó adventi hétvége is közös hangolódással telt.
2025.12.22.
A város török alóli visszavételére emlékezik Székesfehérvár
Minden kedves emlékezőt szeretettel várnak a Nemzeti Emlékhelyen május 19-én, csütörtökön 10 órakor, ahol a törökök kivonulására emlékeznek. A megemlékezésen beszédet mond Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. A rendezvényen közreműködik a Kákics Zenekar.
2016.05.17. 15:27 |
Minden kedves emlékezőt szeretettel várnak a Nemzeti Emlékhelyen május 19-én, csütörtökön 10 órakor, ahol a törökök kivonulására emlékeznek. A megemlékezésen beszédet mond Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. A rendezvényen közreműködik a Kákics Zenekar.
Tavaly a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál koszorút helyeztek el a résztvevők.Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta İstolni Belgrádot, azaz Székesfehérvárt.
A kiéheztetett törökök kivonulása után - egyes források szerint - az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került.
A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi-szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.