-
Az időjárás új szemléletet követel
Lezárult a városi fűnyírással kapcsolatos lakossági szavazás, amelynek célja az volt, hogy megismerhető legyen a székesfehérváriak véleménye a közterületek fenntartásáról. A tapasztalatokról, a szavazásról és az idei nyár kihívásairól a Városgondnokság kertészeti vezetőjét, Homoki László kertészmérnököt kérdeztük.
2026.06.29. -
A legtöbben a kertészekre bíznák és nyírnák rendszeresen a zöldfelületeket a városban
A közösségi oldalakon évek óta nagyon változatos és széttartó reakciók, észrevételek olvashatók a városi fűnyírással kapcsolatban. Székesfehérvár Önkormányzata ezért szavazást indított, hogy látszódjon milyen zöldfelület kezelést szeretne a városlakók többsége.
2026.06.29. -
Megszavazták a fűnyírást
A közösségi oldalakon évek óta nagyon változatos és széttartó reakciók, észrevételek olvashatók a városi fűnyírással kapcsolatban. Székesfehérvár Önkormányzata ezért szavazást indított, hogy látszódjon, milyen zöldfelület kezelést szeretne a városlakók többsége, az eredmény megszületett.
2026.06.29. -
Oklevélátadó a Bugátban
Oklevélátadó ünnepséget rendeztek pénteken délután a Székesfehérvári SZC Bugát Pál Technikumban. Az iskola életében kiemelten fontos eseményen a 2025/2026-os tanévben végzett egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi és vízügyi ágazati szakembereket köszöntötték.
2026.06.29.
A tervek szerint május végére végeznek a Királykút felújításával
Május végére már iható víz folyik a Királykútból. Székesfehérvár Városgondnoksága a kutat és annak környezetét is megújítja. Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel.
2011.05.03. 07:35 |
Május végére már iható víz folyik a Királykútból. Székesfehérvár Városgondnoksága a kutat és annak környezetét is megújítja. Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel.
Siklósi Gyula régész professzor a Királykút környéki ásatás vezetője 1978 óta végez régészeti kutatásokat Székesfehérváron. Most is őt kérték fel, hogy legyen jelen a feltárási munkálatoknál. A feltárás végeztével a hely környezetének megszépítése következik – mondta Hollósi Tamás Székesfehérvár Városgondnokságának karbantartási igazgató helyettese. A külső kút fölé egy úgynevezett Northon-kutat terveznek, a fölé pedig egy pavilont. Ha a munkálatok jól haladnak, május végére már birtokba is vehetik a megújult kutat a fehérváriak.
Székesfehérvár a vizek városa
|
A Rózsaligetben található Csitáry kút már csak egy azok közül a források, kutak közül, amik a századelőn még a város hírnevét öregbítették. A víz nagy kincsnek számított, ugyanis nem volt vezetékes hálózat, volt olyan idő amikor még hivatásos vízhordók vitték a vizet a Székesfehérváron. A századelőn azonban elindult a közműrendszer építése, így a híres kutak, ahol néha sokadalmak jöttek össze, kezdték elveszíteni népszerűségüket.
Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel, ami még ma is áll és a Királykút könyvtár működik benne.
Sokan megfordultak annak idején a kútnál, amit bizonyítanak a régi fényképek is, mivel kovácsműhely is volt mellette, ezek pedig általában forgalmas helyekre települtek. A vízhordás rendjét is szabályozta egykoron a város: délelőtt a Belváros, míg délután pedig a Felső- és Víziváros számára hordták a vizet. A hatóság állandó vízhordókat is alkalmazott. A Belvárosban néhány helyre be is vezették a vizet, azonban ez a 18. században nem volt túl gyakori. Zichy grófné a Belvárosi palotájába (ma Városháza) a víz bevezetéséért 400 forintot fizetett a városnak. 1911-13-ig mintegy 50 km-nyi vízvezetéket építettek Székesfehérváron. 1933-ban pedig megépítették a sóstói kutat is, ez egészítette ki a város vízellátását.
A kútfúrások következményeként megannyi híresen jó vizet adó forrást sikerült találni.
Székesfehérvár egykoron híres volt ásványvizeiről is. A századelőn ismert volt, Felmayer-gyári, Árpád-fürdői, a György és a Zsuzsanna forrás, illetve a strand környéki forrás. Ez utóbbinál melegvizet kerestek, azonban a máig jól ismert Csitáry vizet találták.
Egykoron palackozták is ezeket a vizeket. A mai Piac téren találkható bevásárlóközpont alatt egykoron közép Európa legnagyobb vastartalmú vizet szolgáltató kútja volt található, a bevásárló centrum építésénél ezt bebetonozták az építtetők, mondván, hogy nem megmenthető. Az Árpád-fürdő is eredetileg a természetes gyógyvizekre épült, a gyógyulni vágyók pihenése miatt építették hozzá annak idején a mára lebontott Árpád Szállót.
|