2. Közélet

A tervek szerint május végére végeznek a Királykút felújításával

 Május végére már iható víz folyik a Királykútból. Székesfehérvár Városgondnoksága a kutat és annak környezetét is megújítja. Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel.
2011.05.03. 07:35 |
 Május végére már iható víz folyik a Királykútból. Székesfehérvár Városgondnoksága a kutat és annak környezetét is megújítja. Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel.
 
 
 Siklósi Gyula régész professzor a Királykút környéki ásatás vezetője 1978 óta végez régészeti kutatásokat Székesfehérváron. Most is őt kérték fel, hogy legyen jelen a feltárási munkálatoknál. A feltárás végeztével a hely környezetének megszépítése következik – mondta Hollósi Tamás Székesfehérvár Városgondnokságának karbantartási igazgató helyettese. A külső kút fölé egy úgynevezett Northon-kutat terveznek, a fölé pedig egy pavilont. Ha a munkálatok jól haladnak, május végére már birtokba is vehetik a megújult kutat a fehérváriak.

Székesfehérvár a vizek városa
  A Rózsaligetben található Csitáry kút már csak egy azok közül a források, kutak közül, amik a századelőn még a város hírnevét öregbítették. A víz nagy kincsnek számított, ugyanis nem volt vezetékes hálózat, volt olyan idő amikor még hivatásos vízhordók vitték a vizet a Székesfehérváron. A századelőn azonban elindult a közműrendszer építése, így a híres kutak, ahol néha sokadalmak jöttek össze, kezdték elveszíteni népszerűségüket.
 
  Székesfehérvár ivóvizét, a híresen jó „vizű” korszakban a Királykút biztosította, egészen 1911-ig, amikor megépült az első vízvezeték -ezt használta aztán a város nagyobbik fele. A kutat, ami a hagyomány szerint a városba érkező királyok felfrissítésére is szolgált egykoron, a 18. században vették körül klasszicista emeletes épülettel, ami még ma is áll és a Királykút könyvtár működik benne.
 
  Sokan megfordultak annak idején a kútnál, amit bizonyítanak a régi fényképek is, mivel kovácsműhely is volt mellette, ezek pedig általában forgalmas helyekre települtek. A vízhordás rendjét is szabályozta egykoron a város: délelőtt a Belváros, míg délután pedig a Felső- és Víziváros számára hordták a vizet. A hatóság állandó vízhordókat is alkalmazott. A Belvárosban néhány helyre be is vezették a vizet, azonban ez a 18. században nem volt túl gyakori. Zichy grófné a Belvárosi palotájába (ma Városháza) a víz bevezetéséért 400 forintot fizetett a városnak. 1911-13-ig mintegy 50 km-nyi vízvezetéket építettek Székesfehérváron. 1933-ban pedig megépítették a sóstói kutat is, ez egészítette ki a város vízellátását.
 
 A kútfúrások következményeként megannyi híresen jó vizet adó forrást sikerült találni.
Székesfehérvár egykoron híres volt ásványvizeiről is. A századelőn ismert volt, Felmayer-gyári, Árpád-fürdői, a György és a Zsuzsanna forrás, illetve a strand környéki forrás. Ez utóbbinál melegvizet kerestek, azonban a máig jól ismert Csitáry vizet találták.
 
 Egykoron palackozták is ezeket a vizeket. A mai Piac téren találkható bevásárlóközpont alatt egykoron közép Európa legnagyobb vastartalmú vizet szolgáltató kútja volt található, a bevásárló centrum építésénél ezt bebetonozták az építtetők, mondván, hogy nem megmenthető. Az Árpád-fürdő is eredetileg a természetes gyógyvizekre épült, a gyógyulni vágyók pihenése miatt építették hozzá annak idején a mára lebontott Árpád Szállót.
 
 
 
 

Közélet

Összes

  1. Néma koszorúzás a hősök emléke előtt

    Néma koszorúzással emlékeztek Székesfehérváron a 108 évvel ezelőtt aláírt padovai fegyverszüneti egyezményre. A Fekvő katona emlékmű előtt tisztelegtek a város közösségeinek képviselői, fejet hajtva a háborúban elhunytak emléke előtt.

    2026.11.03.

  2. Költségvetés fehérvári szemmel

    A 2027. évi országos költségvetés benyújtott tervezetével kapcsolatban közösségi oldalán fogalmazta meg észrevételeit Székesfehérvár polgármestere. Értékelése szerint a tervezet több előremutató változást tartalmaz, például csökken a szolidarítási hozzájárulás mértéke, ugyanakkor továbbra sem látható, hogy bizonyos városi feladatok ellátásához milyen támogatásokra számíthatnak az önkormányzatok.

    2026.11.03.

  3. Munkaszüneti nap lesz december 24-e

    Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot.

    2026.11.03.

  4. A hősi halottakra emlékeztek

    Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.

    2026.10.30.