A szlovén testvérvárosból érkezett iskola- és óvodaigazgatók ismerkedtek Fehérvár oktatásával

A szlovén testvérváros, Kranj polgármestere, Matjaž Rakove és alpolgármestere, Manja Zorko még a Királyi Napokon való itt-tartózkodásuk idején vetette fel Székesfehérvár vezetésének, hogy Kranj és a hozzá közeli, kisebb települések óvódavezetői, iskolaigazgatói szívesen megismernék a hasonló székesfehérvári intézmények működését.

Az elképzelés most valóra vált: szerdán Székesfehérvárra érkezett a közel 30 fős testvérvárosi delegáció, amelynek tagjai között ott volt Katja Štruc, a Kranj Városi Önkormányzat polgármesteri kabinetjének vezetője, valamint Nina Flandija Kadunc, a város oktatási ügyekért felelős munkatársa is, akiket elsőként Gelencsér Rita, a Ligetsori Óvoda és a hozzá tartozó Palotavárosi Tagóvoda igazgatója kalauzolt végig a palotavárosi intézményben.

Kranj városának delegációja látogatott Székesfehérvárra

A szlovén kollégák számos kérdést tettek fel, többek között érdekelte őket, hogyan kapnak tájékoztatást a szülők az óvodai történésekről, kötelező-e a gyerekeknek óvodába járni, illetve milyen végzettséggel lehet valaki Magyarországon óvónő. Mint megtudhatták, évi két nagyobb szülői értekezletet tartanak az óvodában, de a fogadóórákon a szülők négyszemközt is feltehetik kérdéseiket. Érdekes volt számukra, hogy nálunk 3 éves kortól kötelező az óvodai nevelés, ugyanis Szlovéniában ezzel szemben a rendszer már 11 hónapos kortól elérhető, ám nem kötelező, azaz a szülők döntik el, hogy gyermekük járjon-e óvodába. A látogatók megismerkedhettek a körzetes rendszer sajátosságaival és azt is megtudhatták, hogy hazánkban kizárólag felsőfokú szakirányú végzettség megszerzése után lehet valaki óvónő. Gelencsér Rita arról is beszélt, hogy szerencsére kiváló a szülői közösség, s bemutatta a különálló tornaszobát is, amely a mozgáson kívül karácsonyi ünnepségeknek, színdaraboknak is otthont ad.

Az óvodával gyakorlatilag egy épületben működik az István Király Általános Iskola, amely a „tanulmányút” következő állomása volt. Itt Tóthné Unyi Andrea igazgató és Vizáné Mannó Dóra vezette végig az érdeklődőket az intézményen. A testvérvárosi kollégák megtudhatták, hogy a kiváló helyen, a városközponttól alig tíz percnyire lévő iskola 1986-ban nyitotta meg kapuit, így idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A látogatók megismerkedhettek a jól felszerelt okostanteremmel és a tágas toranteremmel is, ahol még mászófalnak is van helye. Megnézhették Szentgyörgyi József hatalmas, Szent Istvánt ábrázoló festményét, majd bekukkanthattak az éppen halloween-i díszeket készítő alsósok órájára is.

„Nagyon szépen karbantartott, rendezett óvodával és iskolával ismerkedhettünk meg, amelyek környezete, a nagy zöldfelület, a szomszédos sportpályák és a halastavak ideális teret biztosítanak a nyugodt tanulásnak, nevelésnek.” – emelte ki a látogatás után Matija Horvat. A Kranji Iskolaigazgatók Egyesületének elnöke elnöke szerint nagyon sok hasonlóságot, de legalább ennyi különbséget is tapasztaltak a két ország rendszere között. Mint hozzátette, Kranjban van Szlovénia legnagyobb óvodája 79 csoporttal, amely 14 alegységben több mint ezer gyermek neveléséért felel, ilyen szempontból is érdekes volt megismerni a fehérvári jó gyakorlatokat.

„Az egyik legfiatalabb partneri kapcsolatunk Kranj városával van, ennek ellenére igen aktív az együttműködés, jól mutatja ezt a mostani látogatás is. A vendégek számára igyekszünk minél teljesebb képet adni a magyar oktatási-nevelési rendszer működéséről, s arról, hogy városként hol vagyunk fenntartók és hol segítjük támogatóként a munkát. Reméljük, arra is lesz alkalom, hogy egy másik időpontban székesfehérvári kollégák ismerkedjenek meg a szlovén oktatás sajátosságaival.” – emelte ki a csoportot fogadó Mészáros Attila alpolgármester, aki a Városházán egy prezentáció keretében részletesen is bemutatta a hazai oktatási rendszert, kiemelve a helyi sajátosságokat, így például a duális képzést. 

A kranji delegáció holnap a Balatonnál, Badacsonyban tesz látogatást, majd hazautazik Szlovéniába, ahol átbeszélik és elemzik a Székesfehérváron szerzett tapasztalatokat, és azt is mérlegelik, hogy az itt látott jó gyakorlatok közül melyeket, milyen formában tudnák a saját rendszerükben is alkalmazni.