A szívrohamok 2-3 százalékát a zajszennyezés okozza Európában

Tízezrek életét követeli a zajártalom szerte a világon az Egészségügyi Világszervezet szerint. Egyedül Európában a halálos kimenetelű szívrohamok két-három százalékát okozza a közlekedés által előidézett zaj. A WHO eddigi becslései szerint egyedül Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe zajártalom következtében. Nappali vagy éjszakai, alacsonyabb erejű, de állandó zajártalom tanulási zavarokat okozhat gyerekeknél. Egy Münchenben elvégzett svéd vizsgálat kimutatta, hogy Riem repülőterének bezárása után a repülőtér közelében lakó gyerekek tartós emlékezete 25 százalékkal javult.
2007.08.27. 10:29 |
 Tízezrek életét követeli a zajártalom szerte a világon az Egészségügyi Világszervezet szerint. Egyedül Európában a halálos kimenetelű szívrohamok két-három százalékát okozza a közlekedés által előidézett zaj. Becslések szerint évente mintegy 200 000 ember halhat meg zajártalom következtében. A tartósan nagy fokú zajártalom emellett különböző betegségeket is előidézhet. Ilyen például az alvászavar, a nagyothallás és a fülzúgás, amelyeket hangos zene, mulatozás és közlekedési zajártalom egyaránt előidézhet.

 A WHO eddigi becslései szerint egyedül Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe zajártalom következtében. Nappali vagy éjszakai, alacsonyabb erejű, de állandó zajártalom tanulási zavarokat okozhat gyerekeknél - írja a New Scientist.

 Egy Münchenben elvégzett svéd vizsgálat kimutatta, hogy Riem repülőterének bezárása után a repülőtér közelében lakó gyerekek tartós emlékezete 25 százalékkal javult. Ugyanilyen arányban romlott viszont az új müncheni repülőtér környékén élő gyerekek tartós emlékezete a repülőtér üzembe helyezése után.

 Az orvostudomány szerint a zajártalom által előidézhető súlyos károsodás küszöbe 85 decibel, a fájdalomhatár pedig 120-130 decibel, ami megfelel egy körülbelül száz méter távolságra lévő lökhajtásos repülőgép felszállásakor keletkező zajnak. Lakásokban általában 40-50 decibel, irodákban 65 decibel erősségű a zaj, az utcákon pedig gyorsan eléri a 85 decibelt. A diszkókban és rock-koncerteken a zaj ereje gyakran eléri a 110 decibelt és ezáltal hangosabb, mint egy 100 decibeles légkalapács. A zaj minden három decibeles fokozódása esetenként megkettőzi a fül terhelését.
   

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.