A döntő harmadik mérkőzésén a szlovén együttes Székesfehérváron is diadalmaskodott 5-2-re az Alba Volán FeVita felett. A Jesenice így 3-0-ra megnyerte a három győzelemig tartó finálét. Csak egy harmadon keresztül volt egyenrangú ellenfele az Alba Volán-FeVita a szlovén bajnokcsapatnak a döntő harmadik összecsapásán. Ez pedig rettentően kevés volt ahhoz, hogy a fehérváriak maradandót nyújtsanak, és esetleges győzelmükkel újabb esélyt kaphassanak csütörtökön.
A hét végén elszenvedett két vereség után mindenki tudta, hogy ezt a szlovén csapatot nagyon nehéz lesz akár még egy mérkőzés erejéig is elkapni. Szombaton ugyan közel jártak ehhez Palkovicsék, ám egy nappal később már egyértelműen az Acroni volt a befutó.
A szerdai találkozó nagy kérdése nem lehetett más, mint hogy mennyire sikerült regenerálódniuk a kék-fehéreknek két és fél nap alatt, és mennyire tudják magukat függetleníteni az előző mérkőzésektől.
Nem indult pedig rosszul az első játékrész, a 3. percben Ondrejcik eresztett el jókora löketet, de a pakk végül is Kristanról a kapu mellett kötött ki. A válasz sem késett sokáig, amikor Razingar előtt adódott hatalmas lehetőség, de a csatár mellé durrantott.
A 8. percben emberelőnyhöz jutott az Acroni, és ezt rövid időn belül gólra tudták váltani a piros-fehérek. 8 méterre a fehérvári kaputól Kranjc lövésre szánta el magát, Budai pedig már csak a gólvonal mögül halászhatta ki a korongot. Rögtön a gól után Gröschl került kecsegtető helyzetbe, ám nem tudott élni ezzel. Aztán mégis csak sikerült egyenlíteni a fehérváriaknak. Varl kiállítása miatt jutott létszámfölénybe a Volán, Palkovics pedig kapu előtti kavarodás után talált be Kristan ketrecébe.
A szépítés határozottan jót tett a mérkőzésnek, mivel a Volán is bátrabban támadott, bár a szlovénok kontrái sokkal veszélyesebbek voltak.
„Harcoljatok!”-zúgtak a Volán hívek a középső játékrész elején. Elkélt a bíztatás, főleg a 25. perc után, amikor növelte góljai számát a Jesenice. Bal oldali beadás után kissé megkeveredett a hazai védelem, ez bőven elég volt M. Rodmannak ahhoz, hogy bepofozza a pakkot a kapuba. A 32. percben felcsillant ugyan némi reménysugár, Gröschl közvetlen közelről azonban a kapuvasat találta telibe. Ezzel szemben a 39. perc meghozta a vendégek számára a végső győzelem esélyét, amikor Ondrejcik kiállítása miatt ismételten hátrányba került a Volán. Még fél perc sem telt el, és Tislar könyörtelenül megtalálta azt a picinyke rést Budai mellett, amely elég volt ahhoz, hogy a hálóőr a gólvonal mögül szedje ki a korongot.
Az utolsó húsz perc ismét szlovén találattal kezdődött, a 42. percben Rozic kapott Poloncictől ragyogó átadást, a csatár egy lépés után középről lőtt a fehérvári ketrecbe. Tegyük hozzá ez a gól is emberelőnyből született, ez pedig azt jelentette, hogy rendkívül jól használták ki ezeket a fórokat az Acroni támadói. A 45. percben jött amolyan szépségtapaszként a Volán második gólja, Gröschl átadását Rusznyák hét méterről ütötte el Kristan mellett az alsó sarokba.
Érezhetően feldobta a Fehérvári Ördögöket a gól, egymás után vezették támadásaikat, de a befejezésekkel adósak maradtak.
Az 53. percben aztán szinte a semmiből újabb gólt értek el a szlovénok, ekkor Golicic távoli lövését nézte el, de mondhatjuk úgyis, hogy bevédte be Budai. Ez már Cortinának is sok volt, Hetényit küldte Budai helyére a hazai ketrecbe. Igaz ez már semmit sem számított, mert a vendégek ragyogóan tartották a korongot. Õk is tudták, a Volán játékosai is tudták, hogy az idei Interliga győztese már csak percekre van attól, hogy a csapatkapitány Varl a Jesenicéből elrándult közel ötven fanatikusnak felemelhesse a díszes serleget.
A mérkőzés után Pat Cortina is elismerte, ezen a mérkőzésen sokkal összeszedettebb csapat benyomását keltette az Acroni, míg a Volán kissé fáradtnak tűnt.