-
Folytatódnak a Templomi Koncertek
Január 30-án, pénteken 17.30-kor a táci református templomban folytatódik a Templomi Koncertek programsorozat. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. A rendezvényen gyűjtést szerveznek a templom javára, a felújítás folytatásához.
2026.01.29. -
Jelentkezz a diáknapokra!
Idén ismét lesz Fehérvári Diáknapok! Az összművészeti fesztivált 2026. március 26. és 28. között rendezi meg a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, ahol a város középiskolásai és felső tagozatos általános iskolásai tizenöt kategóriában mutathatják meg tehetségüket. A nevezési időt meghosszabbították, így a fiatal tehetségek február 14-ig adhatják le jelentkezésüket.
2026.01.29. -
Versünnep jelentkezés február 6-ig
Még egy hétig jelentkezhetnek a Versünnepre a fehérvári diákok. A tehetségkutatót 16. alkalommal szervezzük meg idén együttműködésben az önkormányzattal, az egyházmegyével, a színházzal és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házzal.
2026.01.29. -
Folytatódott a Bűvös hetes
Következő állomásához érkezett a Bűvös hetes programsorozat. Ezúttal Madarász Éva írónővel, a Tiszavirágok című könyv szerzőjével találkozhattak a székesfehérváriak a Széna Téri Tagkönyvtárban.
2026.01.29.
A „Szamár-sziget szellemkatonái” - kiállítás és filmvetítés a Katonai Emlékparkban
Az V. Emlékparki Nyár összművészeti fesztiválja a rendszeres, nyáresti koncertek mellett képzőművészeti kiállításokkal, könyvbemutatókkal és hadtörténelmi témájú előadásokkal várja az érdeklődőket Pákozdon, a Nemzeti Emlékhelyen. Pénteken az első világháborús, Szardínia szigetén működő haláltábort – sok száz magyar katona vesztőhelyét – ismerhetik meg a történelem, ezen belül is a „Nagy Háború” iránt érdeklődők.
2017.07.18. 07:28 |
A kiállítás és a film alkotói Margittai Gábor kisebbségkutató és felesége Major Anita éveken keresztül kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.

A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.

A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!