-
Mondjad, Atikám!
Korlátozott számban lehet még jegyet váltani Vecsei H. Miklós és Balla Gergely József Attila-estjére. A székesfehérvári közönség május 4-én, hétfőn 19 órakor nézhezi meg a Mondjad, Atikám! előadást a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.04.29. -
Felújítás a könyvtárban
Nyílászárócsere miatt május 4-e és 31-e között a VMK Bartók Béla téri épülete zárva tart. A felújítás alatt a Központi Könyvtár feladatait az Oskola utcai épület és a tagkönyvtárak veszik majd át. A felújítás idejére kérik az olvasók türelmét és megértését.
2026.04.29. -
Új kiállítás nyílt a Fő utcán
A lengyelek egyik legfontosabb ünnepét mutatja be az az újonnan nyílt kiállítás, amelynek megnyitóját kedden tartották. A tárlat egészen május ötödikéig tekinthető meg a Fő utcán.
2026.04.29. -
Egy nap Haydn mesterrel
Folytatódott a PartiTúra ifjúsági koncertsorozat. Az Egy nap Haydn mesterrel című koncerten Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikus zenekart.
2026.04.29.
A „Szamár-sziget szellemkatonái” - kiállítás és filmvetítés a Katonai Emlékparkban
Az V. Emlékparki Nyár összművészeti fesztiválja a rendszeres, nyáresti koncertek mellett képzőművészeti kiállításokkal, könyvbemutatókkal és hadtörténelmi témájú előadásokkal várja az érdeklődőket Pákozdon, a Nemzeti Emlékhelyen. Pénteken az első világháborús, Szardínia szigetén működő haláltábort – sok száz magyar katona vesztőhelyét – ismerhetik meg a történelem, ezen belül is a „Nagy Háború” iránt érdeklődők.
2017.07.18. 07:28 |
A kiállítás és a film alkotói Margittai Gábor kisebbségkutató és felesége Major Anita éveken keresztül kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.

A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.

A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!