-
Dés László a MET Arénában
2026. június 17-én, szerdán 20 órától Dés László ad koncertet a székesfehérvári MET Arénában. Az est nemcsak azért ígérkezik kiemelkedő zenei eseménynek, mert a Kossuth-díjas előadóművész, dzsesszzenész és zeneszerző életművének legismertebb darabjai csendülnek fel, hanem azért is, mert a művész több hónapos alkotói szabadságát követően először lép fel.
2026.06.14. -
Díjátadó az évadzárón
Társulati üléssel zárta idei évadát a Vörösmarty Színház. A hagyományokhoz hűen ennek keretében adták át „Az évad színésze”, „Az évad színésznője”, „Az évad nem művész állományú dolgozója” elismeréseket, valamint a Vörösmarty Gyűrűt-díjat is. Az idei évben Sarádi Zsolt, Ladányi Júlia és Németh Mariann „Mary” vehette át a társulat által adományozott díjakat.
2026.06.13. -
Szimfonikus évadzáró
Elbúcsúzott a 2025-26-os évadtól az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Az évadzáró találkozónak a fehérvárcsurgói Károlyi kastély adott otthont.
2026.06.12. -
Totus Tuus - Teljesen a Tiéd
Totus Tuus - Teljesen a Tiéd címmel beszélgetéssorozat kezdődött a Szent István Király Múzeumban. Az első alkalommal a II. Szent János Pál pápa életéről szóló kiállítás apropójából találkozhattak az est vendégei.
2026.06.12.
A „Szamár-sziget szellemkatonái” - kiállítás és filmvetítés a Katonai Emlékparkban
Az V. Emlékparki Nyár összművészeti fesztiválja a rendszeres, nyáresti koncertek mellett képzőművészeti kiállításokkal, könyvbemutatókkal és hadtörténelmi témájú előadásokkal várja az érdeklődőket Pákozdon, a Nemzeti Emlékhelyen. Pénteken az első világháborús, Szardínia szigetén működő haláltábort – sok száz magyar katona vesztőhelyét – ismerhetik meg a történelem, ezen belül is a „Nagy Háború” iránt érdeklődők.
2017.07.18. 07:28 |
A kiállítás és a film alkotói Margittai Gábor kisebbségkutató és felesége Major Anita éveken keresztül kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.

A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!
A kiállítás és a film az első a világon, amely Szamársziget haláltáborainak történetét feldolgozza. A 17 km hosszú sziget, Asinara a Földközi-tenger második legnagyobb szigetének, Szardíniának a mellékszigete, amelyet a szárdok az ördög földjeként is emlegetnek.

A kiállításon megelevenedő történet az 1914-es szerbiai offenzívával veszi kezdetét, melynek során legalább 85 ezer osztrák-magyar katona esett hadifogságba. Közülük már csak 35 ezer indulhatott erőltetett menetben délnyugat felé. A két hónapos, havas hegyeken, mocsarakon át vezető menetelés a balkáni halálmarsként vonult be a történelembe.
A foglyok maradékát – mindössze 23-24 ezer embert – Asinara szigetére szállították, ahol a szomjazás, az éhezés és a kolera további sok ezer áldozatot követelt. A végső mérleg szerint mindössze hatezer hadifogoly maradt életben. A tárlat célja nem más, mint méltó vizuális emlékművet állítani az eltűntté nyilvánított és névtelenül meghalt magyar hadifoglyoknak, akiknek a rehabilitációja a mai napig nem történt meg. Több mint nyolcvanezer osztrák-magyar katona úgy masírozhatott ki az életből és történetírásunkból, mintha ott sem lettek volna. Ők a Szamár-sziget szellemkatonái.
Az V. Emlékparki Nyár rendezvénysorozatának július 21-i, pénteki programja:
17.30: Margittai Gábor–Major Anita: A „Szamár-sziget szellemkatonái” kiállítása és a Szamársziget rabjai című film vetítése
19.00: Magyar Honvédség Veszprémi Légierő Zenekar koncertje
Az események látogatása ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!