A rendszerváltás óta töretlen a város gazdaságfejlesztése - interjú a kistérségi megbízottal

  „Melyek az unió kiemelkedő régiói?”- ezzel a címmel hozott nemrégiben nyilvánosságra egy angol kutatóintézet egy listát, amely az Európai Unió 223 régióját rangsorolta befektetési indexük alapján. A Közép-Dunántúli Régió elsősorban kiugró gazdasági növekedésének és az Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás területén nyújtott teljesítményének köszönhetően a negyedik helyen szerepel a tanulmányban. A régió legdinamikusabban fejlődő kistérsége Székesfehérvár- ezt támasztja alá a KSH 2004 szeptemberében készült jelentése is.

 Minek köszönhető ez a fejlődés és tartható- e a továbbiakban is ez a dinamizmus - kérdeztük Patócs Tamás kistérségi megbízottat?

 Mint általában a markáns fejlődéseket, a rendszerváltás óta egy folyamatosan jól működő városfejlesztés alapozta meg. Minden testület, ami a város élén állt komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy jelentős foglalkoztató cégeket telepítsenek le Székesfehérváron. Akik valamilyen gazdasági ok miatt elmentek innen azokat pótolták, hiszen egyetlen év alatt például kiheverte a munkaerőpiac az IBM távozását is. Az gondolom, hogy egy jó értelemben vett folyamatosság van a rendszerváltás óta és így tudta megőrizni Fehérvár azt a szerepét és súlyát, amit például egy  egyetlen nagy cégnek otthont adó város nem tudott.

 Ma milyen feladatai vannak Önnek, mint kistérségi megbízottnak?

 A kistérségi megbízott feladata, hogy minél több fejlesztési támogatást hozzon az adott térségnek. Ez azt jelenti, hogy utána kell menni, hogy milyen lehetőségek vannak pályázati téren, hogyan tud a kezdeményezőknek segíteni, és hogyan tud ahhoz hozzájárulni, hogy azok a megfelelő pénzügyi csatornák megnyíljanak. E tevékenységével elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak, az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek kíván segíteni.

 Más- e a feladata itt a Közép Dunántúli Régióban, mint például egy kelet-magyarországi térségben működő kistérségi megbízotté?

 Bizonyos fokig rosszabb, bizonyos fokig jobb helyzetben vagyunk. Természetesen jobb a gazdasági helyzet, jobb a munkanélküliségi mutató, azonban a források az EU-n belül elsősorban  a leszakadókat részesíti előnyben. Mi nem tartozunk ezekhez a térségekhez, így a források nagy részét nem tudjuk elérni. Azon az alapon és bázison kell továbblépni, amivel ez a térség rendelkezik.

 Biztosíthat- e például hasonló fejlődés a következő években?

 Azt gondolom, hogy a város további markáns fejlődésének legfontosabb mérföldköve a régióközponti szerep. Ez erősítheti tovább az itt otthonra találó vállalkozásokat és teheti folyamatosan stabillá a munkaerő-piacot.

 Fejlődnek-e majd gazdaságilag a kistérséghez tartozó falvak, hiszen Székesfehérvár erősen központja a térségnek foglalkoztatás szempontjából, amit a 3% körüli munkanélküliségi ráta is jellemez. Kialakul egy olyan struktúra, hogy a falvakban csendes otthonra lelnek az emberek, a foglalkoztató pedig a városban van?

 Gyakran találkozunk a régió kistérségi megbízottaival. A Székesfehérvári kistérség nagyobb az átlagosnál és nekem az a kellemes helyzetem van, hogy szinte nem tudok egyetlen olyan polgármestert sem mondani a körzetemben, akiben ne látnám azt a plusz akaratot, ami ahhoz szükséges, hogy sikeres és hatékony települések legyenek  Fehérvár mellett, nem pedig egy nyugvó falu Székesfehérvár árnyékában. Õk ezt a szerepet akarják betölteni, nem pedig alvó falvak akarnak lenni.

 Megtalálja-e ezeket a falvakat a kis- és középvállalkozói réteg?

 Azt gondolom igen, hiszen több vállalkozóval találkozom, akik e településeken kívánnak befektetni. Rájöttek arra, hogy a városnak jó az infrastruktúrája. A város melletti településeken  viszont sokszor könnyebben beindítható a vállalkozás, például  ha kell, naponta  tud tárgyalni a település polgármesterével vagy jegyzőjével. A kistelepüléseknek is megvan  a varázsa egy jól megközelíthető kistérségben, ami miatt egyre több vállalkozó jön rá, hogy érdemes idejönni, ahogy Fehérvárra, úgy a környező településekre is.