2. Magyarország

A rendőri igazoltatások nyolcvan százaléka felesleges

Tízből nyolcszor feleslegesen igazoltatnak a rendőrök - írta egy rendőrségi jelentés alapján a hétfői Népszabadság. A kutatás arra is rámutatott, hogy fiatalok és a romák lényegesen gyakrabban keltik fel a járőrök figyelmét, ám több jogsértőt közöttük sem találnak. A rendőrök 1,4 millió embert igazoltatnak évente, az igazoltatásokra fordított idő - a munkaórák alapján - egy-egy esztendőben 335 millió forintba kerül.
2009.02.23. 12:03 |

Tízből nyolcszor feleslegesen igazoltatnak a rendőrök - írta egy rendőrségi jelentés alapján a hétfői Népszabadság. A kutatás arra is rámutatott, hogy fiatalok és a romák lényegesen gyakrabban keltik fel a járőrök figyelmét, ám több jogsértőt közöttük sem találnak. A rendőrök 1,4 millió embert igazoltatnak évente, az igazoltatásokra fordított idő - a munkaórák alapján - egy-egy esztendőben 335 millió forintba kerül.

Az esetek zömében legfeljebb szabálysértést állapítanak meg, és a rendőri beavatkozások csupán egy százalékát követi elfogás. Így egy-egy körözött vagy bűncselekményen ért személy lefülelése több mint hárommillió forintba kerül - derül ki a Szigorúan ellenőrzött iratok című kutatási jelentésből.

Az intézkedések a roma és a nem roma személyek esetében ugyanúgy végződnek. A rendőri fellépés az előbbi csoportnál 78, a többieknél 79 százalékban bizonyul feleslegesnek. Budapesten a nem romákkal szemben kezdeményezett intézkedések negyven százalékában megállapítottak valamilyen jogsértést, míg a romák körében ez az arány csupán húsz százalék volt.

A vizsgálatot a rendőrség közreműködésével a Magyar Helsinki Bizottság folytatta le. A 2007 szeptemberétől a főváros VI. kerületében, Kaposvárott, illetve Szegeden hat hónapon át tartó program legfontosabb célja az volt, hogy megállapítsák, az úgynevezett etnikai profilalkotás mennyire terjedt el a rendőri gyakorlatban.

Magyarország

Összes

  1. Központi felvételi

    Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.

    2026.01.24.

  2. Veszélyes a levegőminőség

    A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.

    2026.01.23.

  3. Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet

    Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.

    2026.01.14.

  4. Országgyűlési választás április 12-én

    Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.

    2026.01.13.