A Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Öreghegyi templom búcsúnapját ünnepelték

„Belekényelmesedtünk abba a gondolatba, hogy a Szűzanyához megyünk és általa kérjük Jézust, mintegy megmondjuk neki, hogy mit kell tenni. Eléje tárjuk azokat a gondokat, bajokat, aggodalmakat, amelyek jelen vannak az életünkben. Ez szép dolog és ehhez a keresztény embernek van joga. De Szent István király valószínűleg nem ezzel a lelkülettel fordult a Boldogságos Szűz Mária felé, amikor szent fia sírja mellett imádkozva kereste, hogyan tovább.

Ünnepi püspöki szentmise az öreghegyi templom búcsúnapján

Néhány igazért az Isten képes megbocsátani sokak bűnét.

Így kell nekünk a Szűzanyát kérni, hogy ne az legyen nekünk, amit mi kérünk, hanem amit az Isten vár tőlünk; értsük meg, fogadjuk be, tegyük meg a szavát. Ne a mi akaratunk, okoskodásunk, ügyeskedésünk, hanem az Isten akarata váljék valóra az életünkben.” - hangsúlyozta Spányi Antal, megyés püspök.

„Egy templom búcsúja a templom névnapja, egyben a közösség névnapja, mely identitást ad. Mi Magyarok Nagyasszonya Plébánia vagyunk. Általa tekintünk magyarságunk értékeire, a magyar szentekre. Mi magunk is meghívottak vagyunk arra, hogy magyarként szentek legyünk; ez állandó feladat és küldetés.

Nagyasszonyunkra, vagyis Szűz Máriára tekintünk, akinek életét folyamatosan áthatotta az Istenre figyelés.

Amikor olyan helyzetbe került, amit nem értett, olyankor is megvolt benne az Istenbe vetett bizalom. Jelen helyzetünkben is megtanulhatjuk Máriától, hogy Istenben bízó, Istenre figyelő életünket megéljük.” - emelte ki Tornyai Gábor, plébános.

Az eseményen részt vettek Deák Lajosné, Östör Annamária és Horváth Miklós Csaba, önkormányzati képviselők is.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátronája ünnepe

Szent István királyunk, halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos (1832-1915; pannonhalmi főapát, majd bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, történész, akadémikus) kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át.

1980-ban Szent II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.