-
Koszorúzás és ünnepi előadás
Koszorúzással és ünnepi előadással tisztelgett Székesfehérvár az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A Szent István Bazilika oldalán lévő emlékkeresztnél pénteken délután néma koszorúzással kezdődött az ünnep, majd a hagyományokhoz hűen idén is fiatalok léptek színpadra és idézték fel a 70 évvel ezelőtt történteket.
2026.10.23. -
Kötetbemutatók és emléktábla-avató
Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat csütörtökön Székesfehérváron. A nemzeti ünnep előestéjén leplezték le a forradalom idején indult Vörösmarty Rádió emlékét őrző táblát az egykori szerkesztőségnek otthont adó Városháza emeleti folyosóján.
2026.10.23. -
Székesfehérvár Anno… ’56
Felavatták a Városháza első emeletének folyosóján az emléktáblát, amely a Vörösmarty Rádió munkatársainak állít emléket. Az ünnepi esten bemutatták Demeter Zsófia Székesfehérvár Anno… ’56 – Mítosz és amnézia között című kötetét.
2026.10.23. -
Az 1956-os hősökre emlékeztek
Már csütörtökön elkezdődtek a megemlékezések Székesfehérváron. Városszerte néma koszorúzásokkal tisztelegtek 1956 októberének hősei előtt.
2026.10.22.
A magyarok kétharmadának nem fontos az európai identitás
A magyarok a munkanélküliséget és a gazdasági helyzetet tartják az ország legfontosabb problémájának az unió Eurobarometer elnevezésű felmérése szerint. A csatlakozás óta első alkalommal elkészített magyar nemzeti jelentést nemrégiben mutatták be Budapesten. Az Eurobarometer felmérést az EU 25 tagállamában és a négy tagjelölt országban tavaly októberben és novemberben végezték el. Thomas Glaser, az Európai Bizottság budapesti képviseletének megbízott vezetője kiemelte: a magyarok pesszimizmusa az Eurobarometer adataiból is kitűnik, ugyanakkor az is, hogy a magyarok az átlagnál többet tudnak az EU-ról.
A magyarok a munkanélküliséget és a gazdasági helyzetet tartják az ország legfontosabb problémájának az unió Eurobarometer elnevezésű felmérése szerint. A csatlakozás óta első alkalommal elkészített magyar nemzeti jelentést nemrégiben mutatták be Budapesten. Az Eurobarometer felmérést az EU 25 tagállamában és a négy tagjelölt országban tavaly októberben és novemberben végezték el. Thomas Glaser, az Európai Bizottság budapesti képviseletének megbízott vezetője kiemelte: a magyarok pesszimizmusa az Eurobarometer adataiból is kitűnik, ugyanakkor az is, hogy a magyarok az átlagnál többet tudnak az EU-ról.
Csak minden második magyar EU-párti
A közzétett felmérés kitér arra, hogy Magyarországon 2004 őszén az ország uniós tagságának támogatottsága 49 százalékos volt, ezzel a tíz új tagállam között Magyarország csak a hetedik helyen áll. Az új tagországok közül csak Lettországot (ahol a tagság támogatottsága 40 százalék), valamint Csehországot és Máltát (45-45 százalék) előzi meg Magyarország.
Az EU-felmérés azt mutatja, hogy a 25 tagországban is a munkanélküliség és a gazdasági helyzet áll a problémalista élén. A magyarokat leginkább foglalkoztató további, külön címszó alatt megnevezett gondok között az inflációt (27 százalék), az egészségügyet (24 százalék), a nyugdíjakat (13 százalék) illetve a lakásügyet (8 százalék) említették.
Nem fontos az európai identitás
Az Eurobarometer megállapítása szerint nőtt a magyarok bizalma az EU és annak intézményei iránt, és a magyarok saját élethelyzetük jövőbeni alakulását tekintve is optimistábbak lettek, mint a belépést követő időszakban, illetve a 25 tagország lakosai átlagosan. A többi tagországban ugyanakkor sokkal többen vallják magukat elégedettnek, mint a magyarok.
Az ezerfős mintavétellel készített felmérés egyik megállapítása, hogy az EU-tagállamok közül Magyarországon a legkevésbé fontos az európai identitás az emberek számára: a megkérdezettek 64 százaléka saját magát a közeljövőre tekintve csakis magyarnak tartja.
Ötből három magyar várja az eurót
A TNS Magyarország intézet által elkészített itthoni Eurobarometer közvélemény-kutatás megvizsgálta az unió további bővítésének magyarországi támogatottságát is, és megállapította: 2004 májusa óta 9 százalékponttal, 21 százalékra emelkedett az ellenzők aránya. A közös európai fizetőeszközt, az eurót ugyanakkor a magyarok 60 százaléka támogatja, és csak 26 százaléka ellenzi.
A sajtótájékoztatón Hann Endre, a Medián Közvéleménykutató Intézet igazgatója elmondta: az idén végzett felmérésük szerint a belépésre váró országok közül Horvátországnak van a legnagyobb támogatottsága Magyarországon, majd Bulgária, Törökország és Románia a további sorrend.