A legendás székesfehérvári ejtőernyős alakulatra emlékeztek a repülős és ejtőernyős emlékműnél

A megemlékezés a Himnusszal, majd az ejtőernyős induló lelkesítő dallamaival kezdődött, ezután a jelenlévők egyperces néma főhajtással adóztak a legidősebb katonai ejtőernyős, a hazai ejtőernyős közösség tartóoszlopa, a nemrégiben elhunyt Juhász József nyugállományú ezredes emléke előtt.

A 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj előtt tisztelegtek a Vásárhelyi úton

„A múltat nemcsak megőrizni kell, a múltat úgy kell átmenteni, hogy a jövő épülhessen belőle.” – Molnár Zsolt dandártábornok, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke Illyés Gyula gondolataival köszöntötte az egybegyűlteket. Felelevenítette a 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj dicső, de viszontagságos történetét: a második világháború után újjászervezett ejtőernyős alakulat 1951-től 1954-ig Székesfehérváron vált ismertté, meghatározója volt a magyar katonai és sportejtőernyőzés fejlődésének, elért eredményeinek. Emlékeztetett, hogy immár 32. alkalommal gyűltek össze tisztelegni az egykori bajtársak példamutatása előtt, akik a második világháború harcaiban, vagy a veszélyes kiképzésük során tragikus balesetben vesztették életüket. Hálát adott az elődök munkájáért, „ez a bajtársi kötelék fényesebben ragyog, mint valaha” - fogalmazott.

Répási Julika hazaszeretetről szóló szavalatát követően elhelyezték az emlékezés koszorúit a Vásárhelyi úton álló emlékműnél. Székesfehérvár Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt alpolgármester, valamint Brájer Éva és Viza Attila önkormányzati képviselő koszorúzott. Koszorúzással emlékezett a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete, az MH Sipos Gyula 6. Területvédelmi Ezred, a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Fejér megyei Nyugállományúak Klubja. A rendezvény a Szózattal és a magyar takarodó trombitataktusaival zárult.