A Költészet Napját ünnepli ma Magyarország

 

1964 óta József Attila születésnapján (1905. április 11.) ünnepeljük a líra jeleseit. Azzal vélhetően kevesebben vannak tisztában, hogy ugyanezen a napon látta meg a napvilágot 1900-ban (még Grosschmid családi néven) külországokban a mai napig talán az egyik legismertebb jeles írónk-költőnk, Márai Sándor. E dátum még egy magyar irodalmi vonatkozással bír: 1842. április 11-én hunyt el távol a hazájától a magyarság eredetének kutatója, Kőrösi Csoma Sándor is, akit a dardzsilingi európai temetőben helyeztek végső nyugalomra, a Himalája második legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában. Neki köszönhető az első hiteles tibeti-angol szótár, illetve remek nyelvérzéke kiviláglik utazásai során írott dolgozataiból is (a humanista tudós és tollforgató csaknem húsz nyelven írt vagy olvasott). 

 

 József Attila 109 éves lenne, de ezen a napon van Márai Sándor születésnapja, ő 112 éve született. A két magyar irodalmi nagyság nem állt kapcsolatban egymással – azért valószínűleg tudtak a másikról –, annak ellenére, hogy kortársként alkottak. S ugyan az ünnep lényege nem a vég kutatása, de az irodalomtudomány jelen hivatalos állása szerint mindketten öngyilkosok lettek. (Bár József Attila 1937. decemberi balatonszárszói vonathalála Garamvölgyi László, az ORFK egykori kommunikációs igazgatója szerint baleset volt, s nem öngyilkosság.)