A Kanári-szigeteken töltött szezon után Fehérváron pihent Dávid Kornél

 Székesfehérvár minden kétséget kizáróan legismertebb és legsikeresebb kosárlabdázója, az eddigi egyetlen magyarként az észak-amerikai profi bajnokság, az NBA légkörébe is belekóstoló Dávid Kornél tavaly nyáron hagyta el az öreg kontinens egyik legjobb csapatának tartott Tau Ceremicát. A 36 esztendős klasszis csak csapatot váltott, országot nem: a spanyol bajnokság középmezőnyének oszlopos tagjához, a Gran Canariához igazolt. A 2006/2007-es idényben a kanári-szigetekiekkel beverekedte magát a hispán pontvadászat és kupa negyeddöntőjébe, előbbi sorozatban az Euroliga résztvevő Badalona csak 3-2-vel tudta búcsúztatni a Gran Canariát. Dávid Kornél a nyári szünetre hazatért Székesfehérvárra, és készséggel állt a Fehérvári Sport rendelkezésére egy rövid szezonelemzésre.


 Mint mondta teljesen más a légkör a Kanári-szigeteken, mint volt például a Taunál. Ez egy kisebb csapat, kisebb költségvetéssel, de ebből fakadóan nincs az a szigorú eredménykényszer, mint a nagyoknál. Évről-évre jól szerepel a klub a spanyol pontvadászatban, rendre tagja a rájátszásnak, ami igen nagy szó a riválisok ismeretében. Minden évben megpróbál egy-két helyet előrelépni a klub, melyet szisztematikus munkával, nyugodt légkörben tehetnek meg a játékosok és vezetők. Természetesen ahogy az én példám is mutatja, itt is vannak légiósok, de a költségvetés itt nem engedi meg az olyan sztárok leigazolását, mint a Barcelonánál vagy korábbi egyesületemnél, a Taunál. A klub vezetése rendkívül aprólékosan, mindenre ügyelve alakítja ki a keretet, a Gran Canaria így rendre ott tud lenni a spanyol bajnokság középmezőnyének elején, ezért pedig a szurkolók – akik egy-egy hazai meccsen megtöltik a 6000 férőhelyes csarnokunkat – rendkívül hálásak.

 A közvetlen elit mögött most is ott voltatok, mennyire vagy elégedett a bajnoki illetve kupa negyeddöntőbe jutással?

 Összességében azt tudom mondani, hogy a klub és személy szerint én is elégedett vagyok a szereplésünkkel. Körülbelül azt hozta az idény amire számítottam, sikerült növelni a győzelmeink számát a tavalyihoz képest, megelőztünk olyan csapatokat mint a Valencia vagy a címvédő Malaga, ráadásul a közönségünk is elégedett volt a mutatott produkcióval. Az elégedettség ellenére azért egy pici hiányérzet maradt bennem, mert nagyon közel álltunk ahhoz, hogy a rájátszásban jobban szerepeljünk. Ha az alapszakaszban kettővel többet nyerünk, akkor mienk a pálya előny, és akkor még szebblehetett volna ez az idény, de ezen már kár bánkódni.

 Ez volt az első idényed a Kanári-szigeteken, könnyű volt átállni a Tau után?

 Megmondom őszintén, én már nagyon szerettem volna váltani. A Taunál hatalmas volt a nyomás rajtunk, egy ilyen kaliberű klubnál minden évben kötelező megnyerni szinte mindent, ahol elindul. Olyan eredményeket értünk el, amit már nehéz túlszárnyalni, gondolok a bajnoki címekre vagy az Euroliga döntőkre. Nehéz volt motivációs tényezőt találni, szerettem volna olyan klubhoz igazolni, amely jól szerepel, de nyugodtabbak a körülmények. Ilyen szempontból pedig tökéletes választás volt a Gran Canaria.

 Két esztendőre írtál alá, vagyis jövő nyáron jár le a kontraktus. Adódik a kérdés, utána hogyan tovább, szóba kerülhet folytatásként az Albacomp, ahova a szurkolók minden nyáron nagyon várják a visszatérésedet?

 Ez évek óta minden nyáron felmerül, mindig beszélgetünk erről Nagy Gáborral és Halm Rollanddal, és most már én is hajlok arra, hogy hazajöjjek. Mivel még egy évig köt a szerződésem a Kanári-szigetekre, így most biztosan nem lesz aktuális, de utána lehet, hogy visszatérek. Most már gondolnom kell a pályafutásom utáni időszakra is, erre is megvannak az elképzeléseim, ezek is befolyásolhatják a jövőt. Most visszatérek Spanyolországba, jövő nyáron pedig újra beszélgetünk a fehérvári vezetőkkel.