A város új lakásrendelete volt a téma a Székesfehérvári Belvárosért Egyesület közgyűlésén, ahol a város jegyzője mellett a terület önkormányzati képviselője és a vagyongazdálkodási tanácsnok is ott volt. A Városházán tartott összejövetelen elhangzott, hogy a lakásredeletben az egyik legfontosabb változás, hogy az önkormányzati ingatlanokban élő szociálisan rászoruló családokat támogatja a város és nem a „lakásokat”, továbbá a történelmi belvárosban piaci alapon adja bérbe az ingatlanokat az önkormányzat.
A rendelet szerint a várost két övezetre osztották: a belvárosi övezetben található lakások kizárólag piaci alapon, a belváros területén kívül található lakások pedig a piaci mellett szociális alapon egyaránt bérbe adhatók.
„A jó gazda a gondos vagyonkezelő alaposságával kezelje a saját vagyonát, amibe beletartoznak az önkormányzat saját tulajdonú lakásai is” – mondja Gál Péter Pál a önkormányzati képviselő, vagyongazdálkodási tanácsnok. A városban egyébként mintegy 1200 bérlakás található, melyből 219 van a történelmi belváros területén. Az új rendelet értelmében a szociálisan rászoruló családok kapnak lakhatási támogatást és nem az ingatlan lesz szociális bérlakás.
„Szeretnénk megszűntetni azt a helyzetet, miszerint nagyon sokan nem szociálisan rászorultak, akik a történelmi belvárosban laknak, hiszen nem közvetlenül az önkormányzattól jutottak bérleményeikhez. Mégis rendkívül alacsony, a lakást eredetileg kiutalt bérlőnek a rászorultsága alapján megállapított szociális bérlakási díjért laknak önkormányzati lakásokban. Õk természetesen piaci alapon bérelhetik a lakásokat a továbbiakban. Az összes fehérvári polgár érdekeit kell figyelembe venni akkor, amikor a város vagyonával gazdálkodunk és piaci alapokra helyezzük a belvárosi lakások bérletét. Jogos elvárás az is, hogy ne a lakásokat, hanem a szociálisan rászoruló családok lakhatását támogassuk” – mondta.
Nagyon sok esetben a város sem tudja, hogy melyik lakásban, milyen jogcímen és ki lakik. Ezért is fontos új alapokra helyezni a lakások bérletének rendszerét, hiszen a kiutalásokkal nincsen összhangban a valós élet. Többen közel sem szociálisan rászorultak, akik ezekben az ingatlanokban laknak, hiszen elcserélték, vagy egyéb módon jutottak a szociális bérlakáshoz..
Égi Tamás alpolgármester, a belváros önkormányzati képviselője a fórumon arról tájékoztatott, hogy jelenleg több mint hétszáz, ténylegesen rászorult család van várólistán a Polgármesteri Hivatalban, akiknek „sajnos semmi esélye az önkormányzat segítsége nélkül lakáshoz jutni”, továbbá a város költségvetésének évente mintegy félmilliárd forintjába kerül a bérlakások fenntartása.
Jelenleg egyébként az összes fehérvári bérlakást felmérik, melyben rengeteg szempontot figyelembe vesznek. Valamennyi önkormányzati lakásnak egyedi, az állapotának, elhelyezkedésének megfelelő bérleti díja lesz – mondja dr. Bóka Viktor Székesfehérvár MJV jegyzője. A korábban soha nem látott mértékű, valamennyi önkormányzati ingatlant érintő átfogó revízió a tervek szerint március végéig fejeződik be.
Fedél nélkül senki nem marad, azonban aki nem akarja a történelmi belvárosban a piaci alapú bérleti díjat kifizetni, azoknak a városban más bérlakást, megfelelő csereingatlant ajánlanak fel, mely minden bizonnyal alacsonyabb rezsiköltséggel tartható fenn. Ez utóbbi esetben minden olyan értéknövelő beruházást, ami a lakásban történt és igazolást nyer a város megtérít és amennyiben pedig értékesítésre kerül a lakás, akkor a város ezt be is számítja a vételárba – mondja Bóka Viktor. Az értéknövelő beruházásokat pedig további bérlet és ilyen tartalmú megegyezés esetén akár „le is lakhatják” a bérlők.
A lakók meg is vásárolhatják az ingatlant, melynek folyamata az, hogy a Közgyűlésnek ki kell jelölnie értékesítésre az ingatlant. Forgalmi értékét egy független értékbecslő meghatározza, majd a vásárlásra pályázni lehet, azonban a bentlakónak mindig elővásárlási joga van, sőt a város a teljes vételár 90 százalékáért értékesíti a bentlakónak a lakást. Amennyiben pedig egy összegben kifizeti a vételárat, akkor további engedményt adnak, illetve minden hitelt érdemlően igazolt értéknövelő beruházást is beszámítanak. Az ingatlant részletre is meg lehet vásárolni: legalább 15 és legfeljebb 20 éves futamidővel. Főszabályként a város nem kíván elidegeníteni belvárosi ingatlant, hiszen egyetlen esetben sincs eladási kényszere a tulajdonosnak, ám természetesen egyedi esetben a beadott kérelem és a körülmények figyelembevételével a Közgyűlés ettől eltérően is rendelkezhet.
A sok esetben nagyon rossz állapotú belvárosi lakásokból kisebb rezsijű, komfortosabb lakásokba költözhetnek azok, akik nem tudják vagy nem kívánják a piaci alapú bérleti díjat kifizetni. A költözésben, a megfelelő cserelakás kiválasztásában, pedig a város is segít azoknak, akik igénylik ezt a szolgáltatást. Természetesen minden eset egyedi és minden esetben egyedi megoldást fogunk találni, hogy lakhatóbb, akár alacsonyabb rezsijű, újabb építésű lakást találjunk mindenkinek – hangzott el a fórumon.
