A IV. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum helyszíne volt Fehérvár pénteken. A Megyeháza Díszterem megtartott rendezvényt a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztése érdekében hívta életre. Célja, hogy a kis–és középvállalkozások számára lehetőséget kínáljon a térség országaival való gazdasági együttműködés megteremtésére.
Negyedik éve rendezik meg a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumot Wekerle Sándor szülőhelyén Móron, illetve már két éve Székesfehérváron is. Az egyre bővülő és a magyar gazdaság szempontjából létfontosságú Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok erősítése a cél, ezen dolgozik a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, és együttműködő partnerei. Az FMKIK különösen elkötelezett a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok élénkítéséért, annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalatokat helyzetbe tudja hozni, és minél több eszköz segítse, erősítse a külhoni gazdasági kapcsolatokat. „A Kárpát-medencét sokan, sokféleképpen látják, értelmezik és fogalmazzák meg. Vannak, akiknek ez csupán egy földrajzi területet jelöl, a magyarság legtöbbjének azonban ez egy történelmi, nemzeti fogalom, amelynek azonban nem csak társadalmi, hanem gazdasági vetülete is jelentős. Hiszen az elmúlt pár száz esztendőben ez a térség önálló, fejlődő gazdasági egységet alkotott” – hangsúlyozta Radetzky Jenő, az FMKIK elnöke, akinek meggyőződése, hogy ennek a gazdasági egységnek a visszaállítása nem csak a magyar nemzet érdekeit szolgálja, hanem a Kárpát-medencében lévő valamennyi ország számára előremutató.
Köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere személyes élményét idézte fel a honosításról. Az egyik eskütétel alkalmával két idős hölgy, az állampolgári eskü letétele után mondta ki ezeket a szavakat: „Hatvan éve várok rá” és „Most már nyugodtan halok meg.” „Ezek a mondatok is jelzik, hogy számunkra milyen felelősséget jelent, amikor ilyen kérdésekről tanácskozunk, amiről a mai fórum is szól, amikor az ő életükről, a következő évtizedekről döntünk, vagy döntéseket készítünk elő.” – hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere, aki Fehérvár gazdaságáról is beszélt. Kiemelte, hogy a város ipara mérföldkőhöz érkezett, hiszen 2014-ben az iparűzési adóbevétele a városnak – nem adóemelésnek, hanem a gazdasági növekedésnek köszönhetően - 9,3%-al nőtt.
„Reális és jogos igénynek tartom, hogy azok, akik a Kárpát-medence országaiban, vagy annak hátrányokkal küzdő területein élnek, ne kelljen a megélhetés kedvéért elhagyniuk otthonaikat. Ne kelljen a munka kedvéért se egy hétre, se napi 12-14 órás ingázásra elszakadniuk otthonról! Ne kelljen gyermekeiket óvodába, iskolába naphosszat idegenbe adniuk, ne kelljen orvosért, postáért, ügyintézésért fél napot utazniuk! Hogy teremjenek a falvakban is olyan életerős vállalkozások, amelyek munkahelyet adhatnak a helyben élőknek, keresetet biztosíthatnak számukra, és szerencsés esetben termékeikkel, szolgáltatásaikkal szükségleteiket is kielégíthetik!” – emelte ki beszédében Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, aki szerint kellenek az elszánt, a hazájuk, a maguk szűkebb pátriája irányában elkötelezett emberek, vezetők, és kellenek a fórumok, szervezetek, hogy eszmét, tapasztalatot cserélhessenek a gazdasági bővülés, az életminőség növelése érdekében.
A köszöntőket követően dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a rendezvény fővédnöke tartotta meg nyitóelőadását. Elmondta, hogy az Európai Unióban, a globális térben és a "magyar modellel hadilábon álló" szaksajtóban is dicsérik a magyar modellt, amelynek legutóbbi helyes döntése a devizahitelek forintosítása volt. "A devizahitelezés léket kapott hajójában többen voltunk, de csak Magyarország úszott ki a partra" - fogalmazott. Úgy vélte, a sikerhez a magyar modell két elemére volt szükség: egyrészt az új politikai modellre, amelynek lényege az a felismerés, hogy a pénzpiac nem mindenható és hajlamos a válságokra. A válsághelyzetek kezeléséhez pedig erős államra van szükség, amely képes okosan kezelni a helyzeteket és megvan hozzá az eszköztára. Elmondta: a magyar modell másik eleme az új gazdaságpolitika útnak indítása volt, amely a korábban elfogadottnak tartott két láb - makrogazdasági egyensúly és növekedés - mellett nagy figyelmet fordított egy harmadikra, a foglalkoztatásra. Az elmúlt két évtizedben a két láb közül hol az egyik, hol a másik szorult kezelésre, de a használt módszerek mindig a foglalkoztatás feláldozásával jártak - tette hozzá.
A fórumon átadták a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági Díjakat is, amelyet a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara annak a kiemelkedőt alkotó személyiségnek, vállalkozásnak, vagy szervezetnek ad évről évre, aki Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében különösen sokat tett a gazdasági élet, azon belül elsősorban az ipar és a kereskedelem harmonikus fejlődése érdekében. A díjat egyidejűleg megosztva többek is kaphatják. A díjakat a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviselői vehették át. A 2014-es év díjazottai tevékenységük során törekedtek a térségükben élő magyar közgazdászok összefogására, szakmai fejlődésük támogatására és bővítésére, a magyar nyelven történő szakoktatás szorgalmazására. Céljuk továbbá hozzájárulni a regionális gazdaság versenyképességének növeléséhez, a gazdasági kapcsolatok ápolásához, a Kárpát-medencei térségben élő magyarság gazdasági életének segítéséhez. Folyamatosan építik a kapcsolatot a magyarországi gazdasági szervezetekkel. Céljuk és feladatuk a magyar közösségek anyanyelvének, nemzeti öntudatának megőrzése.