-
Újabb intézményvezetők a Városházán
Önkormányzati intézmények ismételten kinevezett vezetőivel találkozott dr. Cser-Palkovics András polgármester szerdán reggel a Városházán. A három vezető – Rábai Ildikó, Zsabka Attila és Juhász Zsófia – státuszának meghosszabbításáról tavaly decemberben döntött városunk Közgyűlése, ennek értelmében mindhárman folytatják eddigi munkájukat.
2026.01.28. -
Két brigád dolgozik folyamatosan a város útjainak kátyúzásán
Már múlt héten elkezdték és jelenleg is folyamatosan kátyúznak a város útjain az ún. zsákos-aszfaltos technológiával. Ez több helyen most ideiglenes megoldás, mert tavasszal meleg aszfaltos technológiával véglegesen javítják meg az úthibákat.
2026.01.27. -
Kötelező a maszk!
Közösségi oldalára feltöltött üzenetben hívja fel a figyelmet a kórház, hogy az egészségügyi intézmény területén nem pusztán ajánlott, kötelező maszkot viselni. Az intézkedés 2025. december 12-től lépett életbe a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház székhelyén és valamennyi telephelyén és visszavonásig érvényes.
2026.01.29. -
Megalakul a fehérvári csoport
Megalakul a a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének székesfehérvári csoportja szombaton a Civil Központban. A cél, hogy az egyes ügyeket feltérképezzék, hogy megoldási javaslatokat kapjanak a károsultak.
2026.01.28.
A Fejér megyei zsidóság deportálásának 78. évfordulójára emlékeztek
A vasárnapi megemlékezést Darvas István főrabbi vezette a Mártírok Emlékcsarnokában, ahol beszédet mondott Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere is.
Az 1941-ben még 2075 tagú székesfehérvári hitközségből az 1946. évi összeírás szerint mindössze 289-en maradtak. A kiűzetésre és halálra ítélt embereket a „gettógyűjtőházakba” zárták és 1944 június 6-án a város peremére, a vasút melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944 június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt és itt már többen öngyilkosságot követtek el. A 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Erre a tragédiára emlékezett a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóság vasárnap a Mártírok emlékcsarnokában.
Lehrner Zsolt alpolgármester megemlékezésében felidézte, hogy 78 évvel ezelőtt a holokauszt következtében a zsidó túlélők száma Székesfehérvár akkori lakosságának töredékét, mintegy 0,6 %-át tette ki.
Az alpolgármester szólt arról is, hogy az emlékezést és a tiszteletet tettekre váltva 1949-ben emelték a mai eseménynek is helyet adó csarnokot és itt áll a csarnok előtti téren az az emlékmű is, ami a holokauszt áldozatainak tiszteletére, a város önkormányzatának kezdeményezésére készült 2014-ben.
"Nincs olyan, hogy valami régen volt, kiváltképp igaz ez akkor, ha a zsidóság történetére, különösen a mieinkre, a székesfehérvári zsidókra gondolunk. Az emlékezés mindennél fontosabb, hiszen mára már nem maradt más a meggyilkoltakból, az egykori fehérvári zsidó polgárokból.." - fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.
A megemlékezésen részt vett Szénási Jonathán Sándor református lelkész is, aki imádságában arra kérte az örökkévaló Istent, hogy őrizzen meg minket attól, hogy ami tőlünk keletre zajlik az továbbterjedjen és ne engedje, hogy tovább folytatódjon a pusztítás és a megkülönböztetés, ami származás szerint különbséget tesz emberek között.
Darvas István főrabbi a Mártírok Emlékcsarnokában megemélekezett a túlélőkről is, akik visszatértek a holokauszt után és akiknek elviselhetetlen fájdalmak után kellett új életet kezdeniük.
Felidézte azt a tórai kötelességet is, hogy emlékezni kell mindarra, ami a múltban történt. "A tóra még egy javaslatot is tesz: kérdezd meg apádat és elmondja neked, kérdezd meg nagyapádat és az időseket és beszámolnak arról, hogy mi történt. A mi közösségünkben egyre inkább fogynak a nagyapák, és kevesebb az apa, akik látták, tudták és személyes tapasztalatból tudják elmondani hogy mi történt. Emiatt is nagyon fontos, hogy évente egyszer vagy többször, egymás között, zsidók és olyan szimpatizánsok, akiket érzékenyen érint ami történt, közösen emlékezzünk." - emelte ki Darvas Iván főrabbi.
A megemlékezés az Óvoda utcai Holokauszt emlékműnél, majd az Izraelita temetőben folytatódott, ahol Darvas István főrabbi vezetésével gyászimát, Kaddist mondtak az áldozatok emlékére.