A Fejér megyei zsidóság deportálásának 78. évfordulójára emlékeztek

Vasárnap délelőtt a Mártírok Emléknapján, a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóság deportálásának 78. évfordulóján tartottak megemlékezést a Mártírok Emlékcsarnokában és az Óvoda utcai Izraelita temetőben. Az elhurcolt több ezer fehérvári zsidó ember közül mindössze 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból.
2022.06.12. 12:01 |

A vasárnapi megemlékezést Darvas István főrabbi vezette a Mártírok Emlékcsarnokában, ahol beszédet mondott Lehrner Zsolt, Székesfehérvár alpolgármestere is.

Az 1941-ben még 2075 tagú székesfehérvári hitközségből az 1946. évi összeírás szerint mindössze 289-en maradtak. A kiűzetésre és halálra ítélt embereket a „gettógyűjtőházakba” zárták és 1944 június 6-án a város peremére, a vasút melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944 június 10-e és 13-a között semmilyen élelmezés nem volt és itt már többen öngyilkosságot követtek el. A 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Erre a tragédiára emlékezett a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóság vasárnap a Mártírok emlékcsarnokában.

Lehrner Zsolt alpolgármester megemlékezésében felidézte, hogy 78 évvel ezelőtt a holokauszt következtében a zsidó túlélők száma Székesfehérvár akkori lakosságának töredékét, mintegy 0,6 %-át tette ki.

Az alpolgármester szólt arról is, hogy az emlékezést és a tiszteletet tettekre váltva 1949-ben emelték a mai eseménynek is helyet adó csarnokot és itt áll a csarnok előtti téren az az emlékmű is, ami a holokauszt áldozatainak tiszteletére, a város önkormányzatának kezdeményezésére készült 2014-ben.

"Nincs olyan, hogy valami régen volt, kiváltképp igaz ez akkor, ha a zsidóság történetére, különösen a mieinkre, a székesfehérvári zsidókra gondolunk. Az emlékezés mindennél fontosabb, hiszen mára már nem maradt más a meggyilkoltakból, az egykori fehérvári zsidó polgárokból.." - fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.

A megemlékezésen részt vett Szénási Jonathán Sándor református lelkész is, aki imádságában arra kérte az örökkévaló Istent, hogy őrizzen meg minket attól, hogy ami tőlünk keletre zajlik az továbbterjedjen és ne engedje, hogy tovább folytatódjon a pusztítás és a megkülönböztetés, ami származás szerint különbséget tesz emberek között.

Darvas István főrabbi a Mártírok Emlékcsarnokában megemélekezett a túlélőkről is, akik visszatértek a holokauszt után és akiknek elviselhetetlen fájdalmak után kellett új életet kezdeniük.

Felidézte azt a tórai kötelességet is, hogy emlékezni kell mindarra, ami a múltban történt. "A tóra még egy javaslatot is tesz: kérdezd meg apádat és elmondja neked, kérdezd meg nagyapádat és az időseket és beszámolnak arról, hogy mi történt. A mi közösségünkben egyre inkább fogynak a nagyapák, és kevesebb az apa, akik látták, tudták és személyes tapasztalatból tudják elmondani hogy mi történt. Emiatt is nagyon fontos, hogy évente egyszer vagy többször, egymás között, zsidók és olyan szimpatizánsok, akiket érzékenyen érint ami történt, közösen emlékezzünk." - emelte ki Darvas Iván főrabbi.

A megemlékezés az Óvoda utcai Holokauszt emlékműnél, majd az Izraelita temetőben folytatódott, ahol Darvas István főrabbi vezetésével gyászimát, Kaddist mondtak az áldozatok emlékére.

Aranybulla emlékév 2022.

Kiállítás

Facebook

Eseménynaptár

2022. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár