A fehérvári születésű Ybl Miklósról nevezték el a nemrégiben felfedezett kisbolygót

 

 

 Bizonyára sokan tudják, hogy Alba Regia „fent van az égen”. 2007. április 3-án jegyezték be ezen a néven a Nemzetközi Csillagászati Unió illetékesei a 111 468-as sorszámú kisbolygót. A felfedezők egyike az a Fűrész Gábor volt, aki a fehérvári csillagda szakköröseként kezdte égi tanulmányait, mára hazánk egyik legjobb asztrofotósa lett. A másik felfedező, Sárneczky Krisztián ma is folytatja a Szegedi Tudományegyetemen a kisbolygó-keresési programot.

 

 A program során talált aszteroidák közül 2008 elején a 31 872 sorszámú is nevet kapott. A felfedezők – Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula – Terkán Lajosról nevezték el az égitestet. Terkán (1877-1940) Székesfehérváron született, alsóbb iskoláit is itt járta. 1900-ban lett az Ógyallai Obszervatórium munkatársa. Jelentős szerepe volt az 1921-ben alapított svábhegyi Konkoly Thege Miklós Csillagvizsgáló megszervezésében. Õ indította el hazánkban a kisbolygók és üstökösök fényképezését. A fehérvári csillagda is az ő nevét viseli.

 

 Nemrégiben újabb székesfehérvári vonatkozású kisbolygó „került” az égre. Az égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában 2002. december 25-én. A pályaszámítások és az ellenőrző megfigyelések után vált lehetővé a névadás. A 166 886-os sorszámú kisbolygó az Ybl nevet kapta a székesfehérvári születésű építészről. Ybl Miklós (1814-1891) legismertebb alkotása a Magyar Állami Operaház, de részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Bazilika és a Budavári Palota létrehozásában, illetve átalakításában is.

 

 A kisbolygó méltó nevéhez. Valóban kis méretű égitest, átmérője kb. 4 km. Átlagosan 450 millió km-re van a Naptól, melyet 5 és fél év alatt kerül meg. Sajnos csak nagy távcsővel készített fotókon lehet látni, fényessége ugyanis csak 19 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy százezerszer halványabb a szabad szemmel még éppen látható csillagoknál.