-
Közmeghallgatás a szélerőművekről
Székesfehérvár polgármestere csütörtökön közösségi oldalán írt bejegyzésében hívta fel a figyelmet, hogy nem kapott meghívást arra az online fórumra, amelyet a szélerőművek fejlesztésének témájában tartott Csiszár Béla, a Fejér 1-es körzet, így Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Dr. Cser-Palkovics András mai, pénteki bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy Csiszár Béla felhívta és találkozót kért tőle a témában.
2026.08.28. -
Négy testvérvárosunk ünnepelt
Szép hagyomány, hogy a Királyi Napok idején Székesfehérvárral együtt ünnepelnek városunk testvérvárosainak képviselői is. Idén négy testvérvárosunkból, Gyulafehérvárról, Kranjból, Schwäbisch Gmündből és Szabadkáról érkezett delegáció, hogy részese legyen a Szent István ünnepéhez kapcsolódó összművészeti fesztiválnak.
2026.08.27. -
Könyvkölcsönző automata
A tesztidőszak után augusztus 24-e óta élesben működik a Vörösmarty Mihály Könyvtár könyvkölcsönző automatája a székesfehérvári autóbusz-állomáson. A szerkezet egy csomagküldő automatához hasonlóan működik.
2026.08.28. -
Öt kegyhely - Egy édesanya
Bodajkon, a kegyhely főbúcsúján, szeptember 12-én idén először hívják össze a Székesfehérvári Egyházmegye öt kiemelt zarándokhelyének képviselőit.
2026.08.28.
A fehérvári születésű Ybl Miklósról nevezték el a nemrégiben felfedezett kisbolygót
Nemrégiben újabb székesfehérvári vonatkozású kisbolygó „került” az égre. Az égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában 2002. december 25-én. A pályaszámítások és az ellenőrző megfigyelések után vált lehetővé most a névadás. A 166 886-os sorszámú kisbolygó az Ybl nevet kapta a székesfehérvári születésű építészről.
2009.05.14. 14:26 |
2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve abból az alkalomból, hogy négyszáz évvel ezelőtt használta először Galilei a távcsövet csillagászati célra. Székesfehérváron a csillagászati mozgalom története több mint fél évszázaddal ezelőtt kezdődött. Városunk az elmúlt évtizedekben a csillagászati ismeretterjesztés fellegvára lett hazánkban. Nemrégiben pedig már a harmadik kisbolygó kapott fehérvári vonatkozású nevet. Bizonyára sokan tudják, hogy Alba Regia „fent van az égen”. 2007. április 3-án jegyezték be ezen a néven a Nemzetközi Csillagászati Unió illetékesei a 111 468-as sorszámú kisbolygót. A felfedezők egyike az a Fűrész Gábor volt, aki a fehérvári csillagda szakköröseként kezdte égi tanulmányait, mára hazánk egyik legjobb asztrofotósa lett. A másik felfedező, Sárneczky Krisztián ma is folytatja a Szegedi Tudományegyetemen a kisbolygó-keresési programot.
A program során talált aszteroidák közül 2008 elején a 31 872 sorszámú is nevet kapott. A felfedezők – Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula – Terkán Lajosról nevezték el az égitestet. Terkán (1877-1940) Székesfehérváron született, alsóbb iskoláit is itt járta. 1900-ban lett az Ógyallai Obszervatórium munkatársa. Jelentős szerepe volt az 1921-ben alapított svábhegyi Konkoly Thege Miklós Csillagvizsgáló megszervezésében. Õ indította el hazánkban a kisbolygók és üstökösök fényképezését. A fehérvári csillagda is az ő nevét viseli.
Nemrégiben újabb székesfehérvári vonatkozású kisbolygó „került” az égre. Az égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában 2002. december 25-én. A pályaszámítások és az ellenőrző megfigyelések után vált lehetővé a névadás. A 166 886-os sorszámú kisbolygó az Ybl nevet kapta a székesfehérvári születésű építészről. Ybl Miklós (1814-1891) legismertebb alkotása a Magyar Állami Operaház, de részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Bazilika és a Budavári Palota létrehozásában, illetve átalakításában is.
A kisbolygó méltó nevéhez. Valóban kis méretű égitest, átmérője kb. 4 km. Átlagosan 450 millió km-re van a Naptól, melyet 5 és fél év alatt kerül meg. Sajnos csak nagy távcsővel készített fotókon lehet látni, fényessége ugyanis csak 19 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy százezerszer halványabb a szabad szemmel még éppen látható csillagoknál.