-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
A fehérvári születésű Ybl Miklósról nevezték el a nemrégiben felfedezett kisbolygót
Nemrégiben újabb székesfehérvári vonatkozású kisbolygó „került” az égre. Az égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában 2002. december 25-én. A pályaszámítások és az ellenőrző megfigyelések után vált lehetővé most a névadás. A 166 886-os sorszámú kisbolygó az Ybl nevet kapta a székesfehérvári születésű építészről.
2009.05.14. 14:26 |
2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve abból az alkalomból, hogy négyszáz évvel ezelőtt használta először Galilei a távcsövet csillagászati célra. Székesfehérváron a csillagászati mozgalom története több mint fél évszázaddal ezelőtt kezdődött. Városunk az elmúlt évtizedekben a csillagászati ismeretterjesztés fellegvára lett hazánkban. Nemrégiben pedig már a harmadik kisbolygó kapott fehérvári vonatkozású nevet. Bizonyára sokan tudják, hogy Alba Regia „fent van az égen”. 2007. április 3-án jegyezték be ezen a néven a Nemzetközi Csillagászati Unió illetékesei a 111 468-as sorszámú kisbolygót. A felfedezők egyike az a Fűrész Gábor volt, aki a fehérvári csillagda szakköröseként kezdte égi tanulmányait, mára hazánk egyik legjobb asztrofotósa lett. A másik felfedező, Sárneczky Krisztián ma is folytatja a Szegedi Tudományegyetemen a kisbolygó-keresési programot.
A program során talált aszteroidák közül 2008 elején a 31 872 sorszámú is nevet kapott. A felfedezők – Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula – Terkán Lajosról nevezték el az égitestet. Terkán (1877-1940) Székesfehérváron született, alsóbb iskoláit is itt járta. 1900-ban lett az Ógyallai Obszervatórium munkatársa. Jelentős szerepe volt az 1921-ben alapított svábhegyi Konkoly Thege Miklós Csillagvizsgáló megszervezésében. Õ indította el hazánkban a kisbolygók és üstökösök fényképezését. A fehérvári csillagda is az ő nevét viseli.
Nemrégiben újabb székesfehérvári vonatkozású kisbolygó „került” az égre. Az égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumában 2002. december 25-én. A pályaszámítások és az ellenőrző megfigyelések után vált lehetővé a névadás. A 166 886-os sorszámú kisbolygó az Ybl nevet kapta a székesfehérvári születésű építészről. Ybl Miklós (1814-1891) legismertebb alkotása a Magyar Állami Operaház, de részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Bazilika és a Budavári Palota létrehozásában, illetve átalakításában is.
A kisbolygó méltó nevéhez. Valóban kis méretű égitest, átmérője kb. 4 km. Átlagosan 450 millió km-re van a Naptól, melyet 5 és fél év alatt kerül meg. Sajnos csak nagy távcsővel készített fotókon lehet látni, fényessége ugyanis csak 19 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy százezerszer halványabb a szabad szemmel még éppen látható csillagoknál.