Második alkalommal szervezték meg azt a környezetvédelmi Diákfórumot a Városháza Dísztermében, amely minden hónapban más-más aktuális környezetvédelmi témában kerül megrendezésre. A decemberi Diákfórumon a biodiverzitás témában kaphattak érdekes információkat a tanulók. A rendezvényen rövid előadásokat tartottak az általános és középiskolai diákoknak a természetvédelmi területeket érintő aktuális fejlesztésekről.
Székesfehérvár Önkormányzatának szervezésében júniusig összesen nyolc alkalommal tartanak Diákfórumot, amellyel a környezettudatos gondolkodást igyekeznek népszerűsíteni a fiatalok körében. Novemberben a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkoztak, míg a decemberi eseményen „Fejlesztések a biodiverzitásért” címmel tartottak előadást a Városháza Dísztermében. A biodiverzitást magyarul biológiai sokféleségnek nevezzük, amely az élőlények öröklött változatosságát jelenti. Ez kiterjed a fajon belüli sokféleségre, továbbá az élőlény-együttesek változatosságára is. A biológiai sokféleséget napjainkban sajnos több tényező, például a természetes és a mesterséges okok is súlyosan veszélyeztetik. A mesterséges, emberi tevékenység által kiváltott okok között említhető az élőhelyek elpusztítása, melynek következtében az elmúlt száz évben mintegy négyszáz gerinces faj halt ki. A szakértők szerint gyors és intenzív természetvédelmi programok elindítása szükséges annak érdekében, hogy az élővilág továbbra is megőrizhesse sokszínűségét.
A keddi programon Juhász László, Székesfehérvár környezetvédelmi tanácsnoka köszöntötte a megjelenteket, aki nagyon fontosnak nevezte, hogy a fiatalok is részletes tájékoztatást kaphassanak a természetvédelmi területeket érintő aktuális fejlesztésekről.
„Zöld fejlesztések Székesfehérváron” című előadásában Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere a 2015-2017 között megvalósuló Sóstó Természetvédelmi Terület és a Székesfehérvári Csónakázó-tó Rehabilitációs Programról beszélt. A magyar kormány 3,8 milliárd forintnyi támogatásával megvalósuló Új város-rehabilitációs program 2015 tavaszán kezdődött el, a tervek szerint pedig 2017 nyarán fejeződik be. Mészáros Attila Székesfehérvár „zöld szívének” nevezte a Sóstó Természetvédelmi Területet. A vízfelület fokozatos csökkenése miatt azonban elkerülhetetlenné vált a beavatkozás, ellenkező esetben megszűnne a kivételes természeti kincs. A megvalósítandó feladatok között első ízben a lőszermentesítést kell elvégezni, ezt követően pedig a Basa-árok rendbetételére és a tisztított szennyvíz biztosítására van szükség a tó vízutánpótlásához. A mederkotrás várhatóan jövő ősszel történik meg. Székesfehérvár alpolgármestere szót ejtett arról is, hogy a fejlesztések között szerepel a Sárkeresztúri út felőli játszótér és közösségi épület felújítása, az Északi-tó déli részén található Erdei iskola–sziget bővítése, a Vadmadárkórház kialakítása, a Zöldtanya felújítása, valamint a Sóstói Stadion déli oldala felőli szabadidőpark és stég létrehozása. Mészáros Attila kiemelte, hogy a Sóstói Stadion újjáépítése szorosan kötődik a Sóstó Természetvédelmi Terület megmentéséhez. Az új létesítmény déli oldalán látogatóközpont épül, kiállítóteret alakítanak ki két részre osztható oktatóteremmel, amelyet a legmodernebb audiovizuális eszközökkel szerelnek fel, a stadion délnyugati oldalán pedig 50 méter magas átjátszó állomást építenek, 30 méteres kilátóval. Mint azt Székesfehérvár alpolgármestere elmondta a keddi Diákfórumon, a komplett városrészi rehabilitáció segítségével olyan beruházások is létrejönnek, amelyek a közlekedést könnyítik meg. Kitért arra is, hogy a Hosszúsétatér, Homoksor, Vásártér, Széchenyi út, Szárcsa és Csíkvári utca által határolt területen utakat, járdákat, parkolókat, sétányokat újítanak fel és alakítanak ki, a Csíkvári utat teljesen átépítik, emellett a Csíkvári körforgalomba direkt ágat is kiépítenek. A nagyszabású beruházás részeként a Csónakázó-tó rehabilitációja is megtörténhet. A projekt első ütemeként a tó vizét eresztették le, a munkálatok pedig a mederkotrással és a partfal-megerősítéssel folytatódnak.
Végül Mészáros Attila a „Zöld Város - Fehérvár tüdeje” elnevezésű fejlesztési programról beszélt. Ismertetőjében hangsúlyozta, hogy négyes célt szolgál az erdősítés: a település biológiai aktivitásértékének szinten tartása, olyan rekreációt nyújtó szolgáltatások létesítése, amelyek az itt élők életminőségét messzemenőkig javíthatják, a fejlesztésben érintett területeken a jelentős faállomány segítségével a magas belvíz csökkentése, valamint a jelenleg műveletlen (vagy részben művelt) területek erdősítése.
Ezt követően „Székesfehérvári Természetvédelem” címmel Csete Gábor, a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. természetvédelmi felelőse tartott előadást a város természeti értékeiről. Ismertetőjében első ízben élesen elkülönítette egymástól a környezetvédelem és a természetvédelem fogalmakat. Előbbi az a tevékenység, magatartásforma, amellyel a természetes és az ember által kialakított és/vagy létrehozott környezetünket az ember által okozott hatásoktól megvédjük. A természetvédelmet olyan céltudatos, szervezett és intézményesített emberi tevékenységnek nevezte Csete Gábor, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapú szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése. Előadásában a szakember város legfontosabb természeti értékeit, így a Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Területet, az Aszal-völgy Természetvédelmi Területet, valamint a Máriamajori-erdő és Nagy-völgy Természetvédelmi Területet is bemutatta a diákoknak. A prezentációk végén madárhang-felismerő játék keretében tesztelhették tudásukat a fiatalok, akiknek többek között a Szajkó, a Búbos banka, vagy a Bíbic hangját kellett felismerniük. A környezetvédelmi Diákfórum januárban újabb előadással folytatódik.