A Bethlen Gábor díjat vehetett át Spányi Antal megyéspüspök

A kitüntetéseket évtizedek óta a nagy erdélyi fejedelem születésének évfordulójához közeli hétvégén adja át az 1980-ban létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány.

Az idei ünnepség dátuma: november 4. volt, ezért a nemzeti gyásznapra való emlékezés visszatért mind a méltatásokban, mind a díjazottak köszönő szavaiban, mégis átsugárzott rajtuk az alapítvány bethleni jelmondata: „…mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”

A 2023. évi Bethlen Gábor-díjat Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspöknek ítélte a kuratórium a magyar kultúra ápolása érdekében végzett munkássága elismeréseként.

Kiemelkedő nemzetszolgálatát Lezsák Sándor, a kuratórium elnöke „örökké izzó, hamu nélküli parázs”-nak nevezte, kiemelve, hogy négygyermekes, sok üldöztetést elszenvedett családjából hitet, helytállást és Mindszenty tiszteletét hozta, s akkor választotta a papi hivatást, amikor a közéletet még az 1956. november 4. hajnalán feldübörgő tankok határozták meg.

1976-ban történt esztergomi felszentelése után minden szolgálati helyén törekedett a szervezeti és hitéleti megújítás mellett a kultúra gazdagításra is. Első fővárosi kinevezése után az Erzsébetvárosi Szent Erzsébet-plébánia élén hozzákezdett a romos templom rekonstrukciójához. Bár a belső felújításkor már székesfehérvári megyéspüspök volt, nagy elismerést jelentett számára, hogy Ferenc pápa látogatásának egyik színhelye ez a Rózsák téri Szent Erzsébet-templom volt. Számos építészeti, művészeti kezdeményező, szervező munkáját mind egyházi, mind világi kitüntetések ismerik el, például a Henszlmann-díj vagy a Jeruzsálemi Lovagrend csillagkeresztes tiszti rangja.

Spányi Antal püspök köszönő szavaival a Bethlen-díj eddigi kitüntetettjeire emlékezett, majd 1956 hőseire, akik előtt nem elég fejet hajtani, de példájukból tanulni is kell egy értékeket meghamisító korban, mert ha nem állunk ki, akkor elvész a nemzet és a keresztény kultúra.