A Befektetővédelim Alap kártalanítja a Quaestor kötvényeseit

Farkas Péter, a BEVA ügyvezető igazgatója szerint az intézmény vagyonából futja majd a Buda-Cash ügyfelek kártalanítására, a Questor-ügy miatt viszont már új források bevonására lenne szükségük. Az MNB mostani bejelentése szerint a BEVA állja a Quaestor-ügy kártalanítási költségeit, vagyis lényegében véve a 63 BEVA-tag állja a cechet. A tagok között szerepelnek alapkezelők, brókercégek és bankok is (köztük az összes nagybank). Új források előteremtéséhez várhatóan piaci hitel felvételére kerül sor, ezt azonban időben elnyújtva a Beva tagoknak kell törleszteniük.

 

Windisch László, az MNB alelnöke kedden sajtótájékoztatón ismertette azt a Monetáris Tanács által hozott elvi döntést, hogy mivel a gyors jogi szakvélemény szerint a fiktív kötvénybőől vásárlók is egy befektetési szolgáltatónak adák át a pénzüket, ezért vonatkozniuk kell rájuk is a BEVA védernyőjének. Azt is megjegyezte, hogy ha a BEVA vagyona nem elegendő a kártalanításra, akkor a magyar jogszabályokban adott a lehetőség arra, hogy forrásokat szerezzen.

 

Windisch László lényegében igennel felelt arra a kérdésére, hogy ezek szerint a BEVA a szabályrendszerében is lefektetett pótbefizetésen keresztül szerezhet forrásokat, azaz a pénzügyi rendszerbeli szereplőknek kell helyt állniuk a fiktív kötvénnyel rendelkezők káráért. Az OBA-val való esetleges összevonást nem hozta szóba egyik jegybanki vezető sem a tájékoztató során. Az alelnök szavai szerint a jogszabály lehetőséget ad a pótbefizetésekre, igaz több évre elnyújtottan, azaz hangsúlyozta: ez nem egy egyszeri azonnali befizetés.