-
Koszorúzással és misével emlékeznek
Koszorúzással emlékeznek március 21-én, szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tucatnyi fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárul, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrál.
2026.03.18. -
Megújuló, bővülő technikumok
A Deákban egy új, épületszárny készül, ahol helyet kap egy tanétterem, tancukrászda a tankonyhákkal együtt. A Bugát valósághűen felszerelt tankórtermekkel, tanóvodával és egy tanbölcsődével bővül, míg a Váciban megújulnak a tanműhelyek belső terei és elektromos hálózat, valamint a nyílszárók cseréjét követően elkészül a homlokzati hőszigetelés is.
2026.03.17. -
Új szálloda épül a MET Arénánál
A MET Aréna szomszédságában egy 120 szobás, négycsillagos hotel épül, amely sportolókat, vendégeket fogad és konferenciáknak is otthont ad majd. Az alapkőletételi ünnepséget kedden tartották.
2026.03.17. -
Iskolák újulnak meg
Mintegy hat és fél milliárd forintos fejlesztési program indult a Székesfehérvári Szakképzési Centrum intézményeiben, három iskola új épületének az alapkövét tették le.
2026.03.17.
A 90 éves Siki Györgynét köszöntötték születésnapja alkalmából
Erzsi néni 72 éve él Székesfehérváron és ebből 23 éve szárazréti lakos.
1934. július 30-án született Ozorán, ahol két testvérével gondoskodó, nagy családban nevelkedett. 18 éves volt, amikor Székesfehérvárra került. A Videoton gyárban kezdett dolgozni három műszakban. Idomszerésznek tanult, meós lett, de megtanult hegeszteni is a gyárban töltött több mint három évtized alatt. A Vidiben ismerte meg párját, akivel éppen 70 éve, 1954-ben kötöttek házasságot, majd 1961-ben született meg gyermekük, akit nagy szeretetben neveltek fel. Az írók utcájában építették fel családi házukat, ahonnan férje halálát követően költözött el Szárazrétre. Nyugdíjba vonulását követően még jó pár évig dolgozott: a Hágiban a konyhán, a Hétvezér iskolában takarított. Két fiú unokája mindennapjaiban is részt vállalt.
Erzsi néni tevékenyen élte és éli ma is mindennapjait. Egyetlen fiát három évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel veszítette el. Szívének fájdalma nem múlik, csak csendesül, őrzi emlékét. Unokái és azok családjai a támasza, hiszen szeretettel, gondoskodással veszik körül, segítenek a Nagyinak mindenben, amiben tudnak.
Erzsi néni mindig talál magának feladatot, vezeti a háztartást, gondozza gyönyörű virágos kertjét, bevásárol, süt-főz. „Mindent meg tudok csinálni, de néha egy kicsit, éppen, hogy egy kicsit, de elfáradok.” – mondta mosolyogva. Mesélt arról is, hogy szívesen száll buszra és intézi az ügyeket a városban. „Mindenkivel jó barátságban vagyok, és szerencsére nagyon segítőkész is mindenki körülöttem. Legyen szó a szomszédokról, a bolti eladókról vagy a postán dolgozókról. Szeretem az embereket és szeretek velük beszélgetni, de csak azzal, - teszi hozzá - akin látom, hogy valóban figyel, érdekli, amit mondok.”
A születésnapost családtagjai tortával és virággal köszöntötték, és Erzsi néni azt is elárulta, hamarosan érkeznek hozzá a szomszédok, hogy felköszöntsék e jeles napon, ő pedig alig várja, hogy megkínálja őket az általa készített, ízletes süteményekkel.