-
Teltház a Városi Diákbálon
A Városi Diákbál a Székesfehérváron tanuló középiskolások egyik legnagyobb közösségi eseménye, melyet kilencedik alkalommal rendeztek meg szombaton a Sóstói Stadionban. A több száz fős, teltházas bált Mészáros Attila alpolgármester és Bakonyi Lili Eszter, a Székesfehérvári Diáktanács elnöke nyitották meg.
2026.01.31. -
dr. Gálicz Tibor köszöntése
Fehérvár polgármestere is köszöntötte kilencvenedik születésnapja alkalmából dr. Gálicz Tibor közgazdászt, címzetes főiskolai docenst, a Lánczos-Szekfű Ösztöndíj Közalapítvány alapító kurátorát, aki jelentős szerepet játszott a Kodolányi János Főiskola gazdálkodási képzéseinek elindításában és az oktatásban. Dr. Gálicz Tibor szerető családja körében ünnepelte a születésnapját.
2026.01.31. -
Kátyúzás Fehérváron
Az elmúlt nyolc évben nem nőtt akkora mértékben a kátyúk száma Fehérváron, mint most a nagyobb fagyok után. A Városgondnokság folyamatosan két csapattal dolgozik az úthibák megszüntetésén.
2026.01.30. -
Visszatér a tél?
A napokban markáns fordulatok várhatók időjárásunkban. A meteorológusok szerint egy fokozatosan gyengülő ciklon hatására borult, csapadékos időre készülhetünk, miközben észak felől hideg levegő áramlik a Kárpát-medencébe, ami kisebb havazást is okozhat.
2026.01.30.
A 90 éves Siki Györgynét köszöntötték születésnapja alkalmából
Erzsi néni 72 éve él Székesfehérváron és ebből 23 éve szárazréti lakos.
1934. július 30-án született Ozorán, ahol két testvérével gondoskodó, nagy családban nevelkedett. 18 éves volt, amikor Székesfehérvárra került. A Videoton gyárban kezdett dolgozni három műszakban. Idomszerésznek tanult, meós lett, de megtanult hegeszteni is a gyárban töltött több mint három évtized alatt. A Vidiben ismerte meg párját, akivel éppen 70 éve, 1954-ben kötöttek házasságot, majd 1961-ben született meg gyermekük, akit nagy szeretetben neveltek fel. Az írók utcájában építették fel családi házukat, ahonnan férje halálát követően költözött el Szárazrétre. Nyugdíjba vonulását követően még jó pár évig dolgozott: a Hágiban a konyhán, a Hétvezér iskolában takarított. Két fiú unokája mindennapjaiban is részt vállalt.
Erzsi néni tevékenyen élte és éli ma is mindennapjait. Egyetlen fiát három évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel veszítette el. Szívének fájdalma nem múlik, csak csendesül, őrzi emlékét. Unokái és azok családjai a támasza, hiszen szeretettel, gondoskodással veszik körül, segítenek a Nagyinak mindenben, amiben tudnak.
Erzsi néni mindig talál magának feladatot, vezeti a háztartást, gondozza gyönyörű virágos kertjét, bevásárol, süt-főz. „Mindent meg tudok csinálni, de néha egy kicsit, éppen, hogy egy kicsit, de elfáradok.” – mondta mosolyogva. Mesélt arról is, hogy szívesen száll buszra és intézi az ügyeket a városban. „Mindenkivel jó barátságban vagyok, és szerencsére nagyon segítőkész is mindenki körülöttem. Legyen szó a szomszédokról, a bolti eladókról vagy a postán dolgozókról. Szeretem az embereket és szeretek velük beszélgetni, de csak azzal, - teszi hozzá - akin látom, hogy valóban figyel, érdekli, amit mondok.”
A születésnapost családtagjai tortával és virággal köszöntötték, és Erzsi néni azt is elárulta, hamarosan érkeznek hozzá a szomszédok, hogy felköszöntsék e jeles napon, ő pedig alig várja, hogy megkínálja őket az általa készített, ízletes süteményekkel.