78 ezer forint lesz jövőre a minimálbér

 

A munkaadói oldal hangsúlyozta, hogy a 4-6 százalékos béremelésre azt ajánlja, hogy a kisebb keresetűek kapjanak magasabb emelést. Ezt a munkavállalói oldal is elfogadta, sőt javasolta, hogy a kis- és közepes keresetűek 6 százalék emelést kapjanak, és ezt vegyék be a megállapodásba. Ezt utóbbit viszont a munkaadói oldal nem fogadta el, mivel az "végrehajtási rendelet" lenne a megállapodáshoz.

 

A megállapodás végső formába öntésekor újra vitába kezdtek a munkavállalók és a munkaadók. A munkavállalók végül is egységesen egy kétmondatos záradékot javasoltak. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulék változások negatív változása miatt fenntartja a "reál pozíció megtartásának az igényét". A második mondat pedig úgy szólt, hogy ezt irányadónak tartják a közszférában is.

 

A munkaadói oldal a második mondatot nem fogadta el, és ehhez csatlakozott a kormány nevében Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Ezzel ugyan is az OÉT túlterjeszkedne a hatáskörén. Az államtitkár az első mondattal sem értett egyet, de a megállapodás érdekében elfogadta. Kompromisszumként a kiegészített első mondat maradt, így a munkavállalók valamennyi munkavállalóra fenntartják a "reál pozíció megtartásának az igényét".

 

A felek ezzel a záradékkal írták alá a megállapodást. Napirend előtt a munkavállalói oldal a korkedvezményes nyugdíj jövőjéről kérdezte a kormányoldalt. A válasz: jövőre már csak előrehozott nyugdíj lesz, amely 60 éves kortól 8,4 százalékkal kisebb a teljes nyugdíjnál. Az még nem dőlt el, hogy aki a 62 éves korhatár elérése előtt 5 évvel kéri az előrehozott nyugdíjazást, annak mennyi lesz a nyugdíja. Vagyis neki is csak 8,4 százalékkal, vagy 22,8 százalékkal csökken a nyugdíja.