331 évvel ezelőtt szabadult fel Székesfehérvár a török uralom alól

Buda 1686-os visszavívását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a szövetséges csapatok. Harci cselekmény kevés történt Fehérvár falai alatt, valójában több mint egy esztendőnyi bekerítés alatt kiéheztették a várvédőket, akik kilátástalan helyzetükben tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról. Végül, 1688. május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta városunkat.

A török alóli felszabadulásra emlékeztek a Nemzeti Emlékhelyen

Az 1688-as visszafoglalást követő napon, a város főterén Te Deumot celebráltak, hogy 144 évnyi fogság után végre felszabadult Székesfehérvár. Ennek emlékére közel két évtizeden keresztül, egészen a Rákóczi-szabadságharcig fennmaradt ez a szokás. 

Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András az ünnepségen arról beszélt, hogy hagyományainkat tisztelni és generációról-generációra átadni egyaránt a feladatunk. „Ehhez hozzátartozik, hogy megemlékezünk elődeinkről és nemes cselekedeteikről. Érdekes egybeesés, hogy ma nem csak a régmúlt hős katonái, hanem a Honvédelem Napja alkalmából a mában szolgáló katonáink előtt is tisztelgünk. Emlékezünk arra is, hogy milyen az, ha engedjük, hogy egy másik civilizáció jöjjön és hódítson, a hódítás minden elemével együtt, és milyen, amikor ez megjelenik a városképben, a mindennapokban és a város összetételében. Ez az idő azonban másra is felhívja a figyelmünket, mégpedig, hogy mekkora kincs az, hogy szabadságban élhetünk! Szabadon dönthetünk saját sorsunkról, szabadon, felelősséggel vitatkozhatunk és nyilváníthatunk véleményt.

A megemlékezőket Kneifel György, Varró János, Cserta Balázs és Berki Lilla Hunyadi Jánosról szóló muzsikája repítette vissza az 1600-as évek Székesfehérvárjára. A megemlékezés zárásaként az ünnepség résztvevői közösen rótták le tiszteletüket a város visszavételének évfordulójára emelt emléktáblánál a Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalánál.

Az oszmánok itt tartózkodásuk alatt mecsetet, minareteket és fürdőket emeltek, azonban ezek mindegyikét elpusztították az 1688-as végleges visszavétel után a város középkori keresztény emlékeivel egyetemben. Napjainkban Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai, valamint a Szent Anna-kápolna falképei és a tetején levő iszlám félhold emlékeztetnek az egykori hódoltatókra.