-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Zenefűvészet - új kiállítás a Fekete Sas Patikamúzeumban
Új területre kalauzolja el Kopiás Gabriella művésztanár Zenefűvészet elnevezésű, botanikai témájú illusztrációkból rendezett kiállítása a látogatókat. A botanikai festészet a növények ábrázolásával, textúrájával, formájával és színeivel foglalkozik, élethű természet ábrázolásról szól. Az alkotó képeit bemutató tárlatot a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Fekete Sas Patikamúzeumában tekinthetik meg az érdeklődők.

A különleges kiállítást L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg, aki a művészeti ág tudományos oldalát emelte ki köszöntőjében.
"Nagyon régi képzőművészeti világba illeszkedik bele ez az úgynevezett botanikus festészet, amely sokáig elsősorban illusztrációs, mondhatni tudományos célokat szolgált, hiszen a botanikusok által föltárt, tudományosan leírt növényeket kellett ábrázolni nagyon részletgazdagon és ez egy olyan szintre fejlődött, hogy esztétikai értelemben önértékkel bír, nagyon szép alkotások jönnek létre."
„A botanikus festészet azért szólít meg, mert a növényeket, a teremtett világot tanulmányozva magunk is részt vehetünk egy teremtő, alkotó folyamatban: amikor ráhangolódunk a virágok finom kis rezdüléseire talán csendesebbek, szerényebbek és ünnepélyesebbek leszünk; csodálni kezdjük a virágok tulajdonságait, gyógyító hatását, illatát, miközben művészként új, egyedi fényben tüntethetjük fel őket.” – vallja Kopiás Gabriella.