Vörösmarty 220 - versvideóval emlékezik a Vörösmarty Színház társulata

Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba, egy Velencei-tó környéki faluban, a mai Kápolnásnyéken. 

Költői hírnevét az 1825-ben megjelent, Zalán futása című, hősi eposza alapozta meg, melyért a nemzet ébresztőjeként névvel illették. Mikor a Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban megalakult, rendes taggá választották. 1837. február 6-án kilenc társával megalapította a Kisfaludy Társaságot, 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 

Ekkor már a legnagyobb költő volt minden magyar költő között.  A dicsőséggel együtt azonban sajnos nem járt anyagi jólét. De a szerelem és a boldog családi élet kárpótolta minden nehézségért. A nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát 1843 tavaszán vette feleségül.

A szabadságharc eseményei Vörösmartyt is magukkal ragadták. Csatlakozott Kossuth Lajos pártjához, országgyűlési képviselői tisztséget vállalt, mindvégig híven támogatta a nemzeti kormányt. Világos után bujdosni kényszerült. Megtört lélekkel visszavonult szülőföldjére, falusi gazda lett, nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt kénytelen volt Pestre költözni. Hiába keresett gyógyulást, Pesten halt meg 1855. november 19-én. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

A székesfehérvári színház 1913 óta viseli Vörösmarty Mihály nevét. Ma, a jeles évforduló tiszteletére a megyeszékhely színháza ünnepi díszbe öltözött. A homlokzaton már lobognak a zászlók, a kirakatokban pedig idézetekkel találkozhatnak a járókelők Vörösmarty Mihály ismertebb műveiből.