-
Köszönet és hála
Jótékonysági ünnepséget szerveztek a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász fenntartásában működő intézmények. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban rendezett eseményen szerdán délután a Szent Kristóf Ház fiataljai léptek színpadra: énekeltek, hangszeren játszottak, szavaltak.
2026.09.02. -
Tanévnyitó a Kodón
Szerda délután ünnepélyes tanévnyitót tartottak a Kodolányi János Egyetem székesfehérvári campusán, ahol elhangzott, hogy két képzési helyszínen, Székesfehérváron és Budapesten közel 6000 hallgató kezdi meg tanulmányait az új tanévben. Az ünnepi eseményen köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester és prof. Dr. Obádovics Csilla, a Kodolányi János Egyetem rektora, valamint sor került az elsős hallgatók fogadalomtételére is.
2026.09.02. -
A kiégés és a generációváltás kihívásai
A kiégés megelőzése és a generációváltás sikeres lebonyolítása is komoly kihívást jelent a vállalkozások számára. A VOSZ Fejér Vármegyei Szervezetének szerdai üzleti fórumán adtak tanácsokat.
2026.09.02. -
Fejlesztések a könyvkölcsönzésben
A könyvkölcsönzés menetében történtek előremutató fejlesztések a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár kapcsán. A legnagyobb újításnak a Piac Téren nemrégiben munkába állt könyvkölcsönző automata tekinthető.
2026.09.02.
Visszafoglalta a természet - még mindig összefüggő víz van Székesfehérvár és Csór között
A Sárrét északi részén Velencei-tó nagyságú terület került víz alá a közelmúltban Székesfehérvár és Csór között. A Sárrét a 19. századi vízrendezések után a mai napig már rég nem az a hatalmas mocsárrét, amely egykor volt – ma már a tájegység legnagyobb része az egész év során száraz marad. A Nádor csatorna azonban az esőzések után nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet és a 2500 hektáros "tó" mélysége sok helyen az egy métert is eléri.
2010.06.27. 10:05 |
A Sárrét északi részén Velencei-tó nagyságú terület került víz alá a közelmúltban Székesfehérvár és Csór között. A Sárrét a 19. századi vízrendezések után a mai napig már rég nem az a hatalmas mocsárrét, amely egykor volt – ma már a tájegység legnagyobb része az egész év során száraz marad. A Nádor csatorna azonban az esőzések után nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet és a 2500 hektáros "tó" mélysége sok helyen az egy métert is eléri.

A természetvédők szerint a területet nem kellene újra lecsapolni. A település közelsége miatt azonban a házakban a belvíz miatt súlyos károk is keletkezhetnek.

| A pleisztocén korban kialakult, környezeténél mélyebb, és dél felé lejtő medence egykor a nagy kiterjedésű, egészen a Tolna dombokig lenyúló hatalmas mocsárvilág északi határát képezte. A tájkép nem ezt sugározza: a területen a mai napig értékes nyúlfarkfüves láprétek, a tocsogós területeken csátés láprétek, kiszáradó láprétek, és a szárazabb területeken homoki árvalányhajas sztyepprétek találhatók, több védett növénynek is otthont adva. A terület eredetileg elsősorban az itt fészkelő túzokok miatt kapott védettséget, sajnos azonban ez meglehetősen kevés sikerrel jár, mert számuk folyamatosan csökken, és jelenleg legfeljebb néhány túzok él a Sárrét száraz rétjein. Az üde, vízjárta réteken és vizes területek madárvilága azonban még gazdag. A Sárrét állatvilágát gazdag kétéltűfauna jellemzi, és a területen majd hatvan madárfaj fészkelése bizonyított, köztük olyan ritkaságok, mint a hamvas rétihéja, a kabasólyom, a macska- és a gyöngybagoly, a kékvércse. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj él. |


