-
Csendes koszorúzások
Az elmúlt évek hagyományait követve a katonatemetőkben szervezett koszorúzásokat Székesfehérvár Önkormányzata halottak napja alkalmából. A város és a Fejér Megyei Önkormányzat vezetői, képviselői a Hosszú-temetőben, a Szentlélek katonatemetőben, az orosz katonatemetőben, a Budai úti laktanyánál, végül pedig a Városház téri második világháborús emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait.
2026.10.30. -
Jelentősen drágul az áram ára az önkormányzati intézmények, épületek esetében
Lezárult az önkormányzati intézmények és épületek jövő évi áramellátásáról szóló beszerzési eljárás – írja közösségi oldalán Székesfehérvár polgármestere. Sajnos jelentős a drágulás, a költségnövekedés elérheti a 250 millió forintot.
2026.10.30. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Visszafoglalta a természet - még mindig összefüggő víz van Székesfehérvár és Csór között
A Sárrét északi részén Velencei-tó nagyságú terület került víz alá a közelmúltban Székesfehérvár és Csór között. A Sárrét a 19. századi vízrendezések után a mai napig már rég nem az a hatalmas mocsárrét, amely egykor volt – ma már a tájegység legnagyobb része az egész év során száraz marad. A Nádor csatorna azonban az esőzések után nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet és a 2500 hektáros "tó" mélysége sok helyen az egy métert is eléri.
2010.06.27. 10:05 |
A Sárrét északi részén Velencei-tó nagyságú terület került víz alá a közelmúltban Székesfehérvár és Csór között. A Sárrét a 19. századi vízrendezések után a mai napig már rég nem az a hatalmas mocsárrét, amely egykor volt – ma már a tájegység legnagyobb része az egész év során száraz marad. A Nádor csatorna azonban az esőzések után nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet és a 2500 hektáros "tó" mélysége sok helyen az egy métert is eléri.

A természetvédők szerint a területet nem kellene újra lecsapolni. A település közelsége miatt azonban a házakban a belvíz miatt súlyos károk is keletkezhetnek.

| A pleisztocén korban kialakult, környezeténél mélyebb, és dél felé lejtő medence egykor a nagy kiterjedésű, egészen a Tolna dombokig lenyúló hatalmas mocsárvilág északi határát képezte. A tájkép nem ezt sugározza: a területen a mai napig értékes nyúlfarkfüves láprétek, a tocsogós területeken csátés láprétek, kiszáradó láprétek, és a szárazabb területeken homoki árvalányhajas sztyepprétek találhatók, több védett növénynek is otthont adva. A terület eredetileg elsősorban az itt fészkelő túzokok miatt kapott védettséget, sajnos azonban ez meglehetősen kevés sikerrel jár, mert számuk folyamatosan csökken, és jelenleg legfeljebb néhány túzok él a Sárrét száraz rétjein. Az üde, vízjárta réteken és vizes területek madárvilága azonban még gazdag. A Sárrét állatvilágát gazdag kétéltűfauna jellemzi, és a területen majd hatvan madárfaj fészkelése bizonyított, köztük olyan ritkaságok, mint a hamvas rétihéja, a kabasólyom, a macska- és a gyöngybagoly, a kékvércse. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj él. |


