2. Közélet

Visszafoglalta a természet - még mindig összefüggő víz van Székesfehérvár és Csór között

 A Sárrét északi részén Velencei-tó nagyságú terület került víz alá a közelmúltban Székesfehérvár és Csór között. A Sárrét a 19. századi vízrendezések után a mai napig már rég nem az a hatalmas mocsárrét, amely egykor volt – ma már a tájegység legnagyobb része az egész év során száraz marad. A Nádor csatorna azonban az esőzések után nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet és a 2500 hektáros "tó" mélysége sok helyen az egy métert is eléri.
2010.06.27. 10:05 |
  A Sárrét északi részén Velencei-tó nagyságú terület került víz alá a közelmúltban Székesfehérvár és Csór között. A Sárrét a 19. századi vízrendezések után a mai napig már rég nem az a hatalmas mocsárrét, amely egykor volt – ma már a tájegység legnagyobb része az egész év során száraz marad. A Nádor csatorna azonban az esőzések után nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet és a 2500 hektáros "tó" mélysége sok helyen az egy métert is eléri.
 A természetvédők szerint a területet nem kellene újra lecsapolni. A település közelsége miatt azonban a házakban a belvíz miatt súlyos károk is keletkezhetnek.
A pleisztocén korban kialakult, környezeténél mélyebb, és dél felé lejtő medence egykor a nagy kiterjedésű, egészen a Tolna dombokig lenyúló hatalmas mocsárvilág északi határát képezte. A tájkép nem ezt sugározza: a területen a mai napig értékes nyúlfarkfüves láprétek, a tocsogós területeken csátés láprétek, kiszáradó láprétek, és a szárazabb területeken homoki árvalányhajas sztyepprétek találhatók, több védett növénynek is otthont adva. A terület eredetileg elsősorban az itt fészkelő túzokok miatt kapott védettséget, sajnos azonban ez meglehetősen kevés sikerrel jár, mert számuk folyamatosan csökken, és jelenleg legfeljebb néhány túzok él a Sárrét száraz rétjein. Az üde, vízjárta réteken és vizes területek madárvilága azonban még gazdag. A Sárrét állatvilágát gazdag kétéltűfauna jellemzi, és a területen majd hatvan madárfaj fészkelése bizonyított, köztük olyan ritkaságok, mint a hamvas rétihéja, a kabasólyom, a macska- és a gyöngybagoly, a kékvércse. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj él.

Közélet

Összes

  1. Nyílt nap az alapszakokról

    Az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának képzéseit ismerhették meg az érdeklődők a kar pénteki nyílt napján. Elhangzott, az egyetem és így a fehérvári kar immár második éve a legfelső szegmensben szerepel a nemzetközi egyetemi rangsorban.

    2025.12.12.

  2. Fehérvári Huszárok Napja

    A Fehérvári Huszárok Egyesülete a hagyományokhoz hűen Pátzay Pál lovasszobránál emlékezett meg december 11-én az egykori 10-es huszárezred hőseiről. Az 1914. decemberében Limanowa mellett lezajlott csata során a magyar lovasság hősiesen megküzdött az orosz csapatokkal, és megállította azok előre nyomulását.

    2025.12.11.

  3. Nyílt nap az alapszakokról

    Nyílt napot tartott az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara Székesfehérváron. A programon a város és a kar vezetői köszöntötték a középiskolás érdeklődőket, a résztvevők pedig átfogó tájékoztatást kaptak az egyetem képzési kínálatáról.

    2025.12.12.

  4. A limanowai csata hőseire emlékeztek

    A limanovai csata 111. évfordulója alkalmából tartottak a Szent István Művelődési Házban. A programot a hagyományos megemlékezés követte a Városház téren a 10-es huszárok emlékművénél.

    2025.12.11.