Virágvasárnap - a békéért imádkozott a pápa

 Olajfaágak körmenetével vette kezdetét délelőtt a hagyományos virágvasárnapi mise a római Szent Péter téren, megnyitva ezzel a húsvétot megelőző nagyhetet. Ezt követően a misét XVI. Benedek pápa mutatta be, majd elmondta az Úrangyala imádságot.

 Prédikációjában a katolikus egyházfő az iraki háború kitörésének közelgő ötödik évfordulójával, valamint Paulosz Faradzs Rahho iraki káld érsek elrablásával és halálával kapcsolatban felhívást intézett az iraki néphez, hogy emelje fel a fejét, és legyen saját életének újjáépítője.

" Elég volt a mészárlásokból, az erőszakból, a gyűlöletből Irakban. Legyen megbékélés, megbocsátás, igazság, tartsák tiszteletben a törzsek, etnikumok, vallási csoportok közötti együttélés szabályait" - hangsúlyozta a pápa, aki hétfőn a Vatikánban gyászmisét pontifikál a moszuli érsek emlékére.

 Idén egyébként különösen korán ünneplik a katolikusok húsvétot, hiszen nagyhét már március 17-től megkezdődik. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Jézus virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe a kereszthalálát megelőző napokban. A szinoptikusoknak is nevezett három evangélista, Máté, Márk és Lukács elbeszélése szerint a bevonuláskor az emberek felsőruháikat az útra terítették, s gallyakat vágtak a fáról. János evangéliumában pálmaágakról számolt be. Az ókorban ugyanis az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedték. Virágvasárnap barkaszentelést tartanak. A szertartásnál a szentmise előtt pálma- és olajfa ágakat áldanak meg, majd körbeviszik a templomban. A szertartás lényege a körmenet és természetesen a szentmise. A hívek ugyanis ilyenkor énekkel köszöntik a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A szertartás fő éneke a "Dicsőség és dicséret". Virágvasárnap a bevonulás mellett Krisztus szenvedésére, kereszthalálára és feltámadására is emlékeznek. Az ötödik századtól tartottak körmeneteket ezen a napon.