-
Gazdaságtudományi fórum
Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdaságtudományi Kar és a székesfehérvári, környékbeli gazdasági szereplők képviselői egy szakmai fórum keretében találkoztak csütörtökön a campuson. A cél az volt, hogy megmutassák azokat a lehetőségeket, amelyeket a felsőoktatási intézmény újabb székesfehérvári kara nyújt a cégek számára.
2024.05.09. -
Támogatás a Kyndryltől
Újabb jelentős támogatásban részesült az Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karát segítő szervezet számára 90 ezer dollárt, mintegy 32 millió forintot biztosít a Kyndryl Alapítvány a kiberbiztonsági készségek és képességek fejlesztésére, egy nyertes pályázatnak köszönhetően – jelentették be szerdán délután a fehérvári egyetemi campuson.
2024.05.08. -
Tudományos és innovációs parkok
Tudományos és innovációs parkok létrehozására pályázhatnak az egyetemek. A Neumann János Program 340 milliárd forintos kerete lehetőséget nyújt a felsőoktatási intézményeknek, hogy a science parkok létrehozásával összekapcsolják az erős ipart, a növekvő gazdaságot, a bővülő tudáskincset és a kiváló szakképzési lehetőségeket – jelentette be Székesfehérváron tartott sajtótájékoztatóján dr. Hankó Balázs.
2024.05.02. -
14 milliós támogatás
Újabb, közel 14 millió forintos támogatást nyújtott a Howmet-Köfém Kft. az Alba Innovár Digitális Élményközpont számára. Az erről szóló csekket jelképesen hétfőn adták át. A hozzájárulás egy újabb fontos lépése a tudásközpont és a cég között hét éve fennálló, folyamatos együttműködésnek.
2024.04.29.
Világbank: Magyarország a sereghajtó a régióban
A nullától 2 százalékig terjedő sávba várja 6 kelet-európai EU-tagállam – Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Szlovénia – 2009. évi GDP-jének alakulását a Világbank. A szinten tartást vagy szerény expanziót felmutató államokkal szemben az intézmény a térségünk sereghajtójának minősíti Magyarországot, ahol 3 százalékos visszaesést valószínűsít.
2009.02.23. 07:58 |
A nullától 2 százalékig terjedő sávba várja 6 kelet-európai EU-tagállam – Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Szlovénia – 2009. évi GDP-jének alakulását a Világbank. A szinten tartást vagy szerény expanziót felmutató államokkal szemben az intézmény a térségünk sereghajtójának minősíti Magyarországot, ahol 3 százalékos visszaesést valószínűsít.
A Reuters által ismertetett prognózisban külön csoportként szerepelnek a balti államok, ahol 5-7 százalék körüli visszaesés várható. A hírügynökség mindazonáltal rámutat, hogy néhány intézmény és az érintett államok egy része ennél pesszimistább növekedési variánst vár.
A Világbank a most közzétett jelentésében rámutat, hogy a térség országait egyszerre nyomasztja a kivitel visszaesése, a külföldi befektetések hanyatlása, és a hitelforrások elapadása. A volt keleti-blokk államaiban használatos valutákat önmagukban is megrendítette, hogy a befektetők kivonták a térségből a pénzüket. A legnagyobb devalválódás a valutájukat viszonylag szabadon lebegtető országokban következett be, ahol drámai módon növekedtek azok kiadásai, akik külföldi valutában vettek fel hiteleket.
Ezen a ponton egy ördögi kör alakul ki, mert a növekedés lassulása – vagy a helyenkénti, kifejezett recesszió – miatt a jegybanki kamatokat kellene csökkenteni, amitől viszont tovább gyengülne a valuta. A monetáris politika hatástalansága és korlátozott alkalmazhatósága miatt a kelet-európai térségben valóságos bénultság állt elő, amit súlyosbít, hogy a gazdagabb nyugati szomszédaik mintájára nem tudnak fiskális ösztönző programokat végrehajtani, mert ehhez a többségük nem rendelkezik semmilyen tartalékkal. A térségben valamennyire is néven nevezhető növekedésre Lengyelországnak van némi kilátása, ahol a kormány – a korábban remélt 3,7 százalék helyett – még mindig érvényben tart egy 1,7 százalékos prognózist.
A lehangoló perspektívák közepette nyitottságra szólította fel az EU nyugati tagállamait a Világbanknak az európai térségért felelős közgazdásza. Indermit Gill sürgette az EU-15 csoporthoz tartozó országokat, hogy a válság idejére ne zárkózzanak be a gazdaságukkal, és a keleti-szomszédaikat a piacaik nyitottságával segítsék a nehéz idők átvészelésében. Ha ezt nem teszik, akkor azt kockáztatják, hogy az új tagállamokban két évtized keserves küzdelmeivel elért eredmények foszlanak szét, mégpedig rövid időn belül.
A Reuters által ismertetett prognózisban külön csoportként szerepelnek a balti államok, ahol 5-7 százalék körüli visszaesés várható. A hírügynökség mindazonáltal rámutat, hogy néhány intézmény és az érintett államok egy része ennél pesszimistább növekedési variánst vár.
A Világbank a most közzétett jelentésében rámutat, hogy a térség országait egyszerre nyomasztja a kivitel visszaesése, a külföldi befektetések hanyatlása, és a hitelforrások elapadása. A volt keleti-blokk államaiban használatos valutákat önmagukban is megrendítette, hogy a befektetők kivonták a térségből a pénzüket. A legnagyobb devalválódás a valutájukat viszonylag szabadon lebegtető országokban következett be, ahol drámai módon növekedtek azok kiadásai, akik külföldi valutában vettek fel hiteleket.
Ezen a ponton egy ördögi kör alakul ki, mert a növekedés lassulása – vagy a helyenkénti, kifejezett recesszió – miatt a jegybanki kamatokat kellene csökkenteni, amitől viszont tovább gyengülne a valuta. A monetáris politika hatástalansága és korlátozott alkalmazhatósága miatt a kelet-európai térségben valóságos bénultság állt elő, amit súlyosbít, hogy a gazdagabb nyugati szomszédaik mintájára nem tudnak fiskális ösztönző programokat végrehajtani, mert ehhez a többségük nem rendelkezik semmilyen tartalékkal. A térségben valamennyire is néven nevezhető növekedésre Lengyelországnak van némi kilátása, ahol a kormány – a korábban remélt 3,7 százalék helyett – még mindig érvényben tart egy 1,7 százalékos prognózist.
A lehangoló perspektívák közepette nyitottságra szólította fel az EU nyugati tagállamait a Világbanknak az európai térségért felelős közgazdásza. Indermit Gill sürgette az EU-15 csoporthoz tartozó országokat, hogy a válság idejére ne zárkózzanak be a gazdaságukkal, és a keleti-szomszédaikat a piacaik nyitottságával segítsék a nehéz idők átvészelésében. Ha ezt nem teszik, akkor azt kockáztatják, hogy az új tagállamokban két évtized keserves küzdelmeivel elért eredmények foszlanak szét, mégpedig rövid időn belül.