A Bella István emlékév záró rendezvényére és a szülőházon elhelyezett dombormű avatására került sor pénteken Sárkeresztúron. A 2015-ben kezdődött emlékévet a Kossuth díjas, Fehérvárhoz ezer szállal kötődő költő születésének 75 éves jubileumára rendezték meg versmondó versennyel, előadóesttel, megzenésített versekkel, koszorúzásokkal, misével, rendhagyó irodalom órával és emléküléssel.
Az elmúlt egy évben számos alkalommal emlékeztek Bella Istvánra, a XX. század második felének egyik legjelentősebb magyar költőjére, aki ezer szállal kötődött Székesfehérvárhoz. Középiskolás éveit a József Attila Gimnáziumban töltötte, 1989-től a székesfehérvári Városi Televízió főszerkesztője volt, majd tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének is. Bella István gyermekkorának színtere, élményeinek első forrásvidéke a Fejér megyei Sárkeresztúr, ahol édesapja tanító volt. A sárkeresztúri házban emlékszobát rendeztek be, pénteken pedig emléktáblát avattak a költő tiszteletére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata és Sárkeresztúr Község Önkormányzat összefogásával.
Az eseményen Székesfehérvár nevében Deák Lajosné önkormányzati képviselő vett részt, aki elmondta, a város megbecsüli Kossuth díjas költőit, íróit. A Bella István emlékév zárásaként helyezték el a domborművet a szülőház falán, a megvalósítást Székesfehérvár Önkormányzata is támogatta. Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr polgármestere az ünnepségen a helybeliek háláját közvetítette és köszönetet mondott minden támogatásért. "A domborművel az erőfeszítéseknek most kézzelfogható bizonyítéka van, fontos a tárgyiasult forma, hiszen a gyermekkor helyszínét megpróbáltuk méltóvá tenni Bella István emlékéhez és széppé varázsolni az emlékházat." - mondta el Sárkeresztúr polgármestere.
Az avatáson Bakonyi István irodalomtörténész felidézte, hogy Bella István szülőházából indult az emlékév programjainak sorozata tavaly augusztusban, szeptemberben a Hetek költőcsoport tagjai közül Ágh Istvánt, Buda Ferencet és Serfőző Simont látták vendégül, filmvetítést tartottak a Bella István Művelődési Házban, áprilisban pedig
Székesfehérváron rendeztek emlékülést ahol kiváló irodalmárok előadásai hangzottak el.
"Most elérkeztünk a halálának 10. évfordulójához és megállapíthatjuk, hogy az az életmű, amit létrehozott, így kerek és egész. Meggyőződésem, hogy a XX. század második felének egyik legjelentősebb költői életműve jött létre az ő tollából." - fogalmazott Bakonyi István. Beszédét követően Bobory Zoltán szavalta el Bella István "Szép és igaz a falunk neve.." kezdetű versét.
"Az emlékezés, ha valódi, olyan mint az imádság. Megszólítjuk azt, akire emlékezünk, kapcsolatot keresünk vele, olyan mélységekbe ereszkedünk, ahol a találkozás lehetősége megvalósul. Mert aki elment, mégsem ment el. Aki elmegy, lényének sűrítményét, szellemének esszenciáját itt hagyja nekünk. És végül is mi más az ember lényege, mint ez a szellemi sűrítmény? Ha így gondoljuk el, arra juthatunk, hogy nincs is halál. Ami az embert emberré teszi, azt a halál nem képes elragadni." - mondta az ünnepségen Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Szentmártoni János Bella István domborműve előtt állva a költő Sárkeresztúri ének című versének részletét idézte fel: "Szanaszét széledt ujjaimmal elveszett koponyám most elveszejtett arcom elé emelem, – Hadd nézzék egymást! Egyiket a másik.." A dombormű, Kontur András szobrászművész alkotása mintha erre a versrészletre rímelne.
