A Gödör utcai szikes réten bárki megtapasztalhatja, hogy a gyepek évezredek óta kiemelkedő értékeink, melyek megóvása modern korunkban is fontos.
A székesfehérvári téglagyártás egyik központja volt a város északi része, a várostól körbevéve itt máig fennmaradt egy igen terjedelmes kubikgödör. A felsővárosiak által kubiknak, vagy gödörnek nevezett területet északról a Szent Flórián körút, nyugatról a Kiskút útja, délről a Gödör utca, keletről a Marhacsapás út veszi körbe. Záportározóként funkcionál és a rendkívül csapadékos 2010-es év megmutatta, hogy erre bizony nagy szüksége lehet a városnak.
A Gödör utcai záportározó 2010. május 18-án, három napi folyamatos esőzés után.
A Fejér megyei természetvédelem kimagasló egyénisége, Radetzky Jenő a téglagyári kubikgödrökkel kapcsolatban használta először a „névtelen rezervátum” kifejezést, utalva arra, hogy ezek az ember által létrehozott kultúrterületek valójában jelentős természeti értékek (elsősorban fészkelő madarak) otthonává válhatnak.
„Elérkezik tehát az idő, amikor a föld kitermelésének meg kell szűnnie, s előttünk áll egy kisebb-nagyobb vízfoltokkal meredek vagy omladékos partokkal, földhátakkal és apró szigetekkel tarkított csupasz terület, amelyet a mi vidékünkön a nép kubikgödörnek hív. Ez a nyers terület már az első pillanattól kezdve a szabad természet alakító tényezőinek hatása alá kerül. (...) Sokszor olyan növények meg állatok jelennek meg itt, amelyek csak jóval messzebbi vidékeken találhatók meg újra” (Radetzky Jenő: Madártani vázlatok Székesfehérvárról. 1939.)
Az agyag kibányászása során a talajvízszint a felszín közelébe került, másodlagos szikesedés indult meg. A Kárpát-medence ősi szikesei legféltettebb természeti kincseink közé tartoznak. A szikeseket általában a Hortobággyal és a Kiskunsággal azonosítjuk, pedig Fejér megyében is vannak ilyen élőhelyek, mégpedig a Velencei-tó környékén, illetve a Sárvíz-völgyben. Ezek a szikes gyepek és tavak döntő részben természetvédelmi oltalom alatt állnak.
Egy darabka szikes puszta a Felsővárosban, előtérben sótűrő növényekkel, mögöttük vakszikfolttal
A Gödör utcai másodlagos szikesen olyan növényfajok jelentek meg, amelyek a megyében alig néhány helyen, és ott is csak fokozottan védett területeken láthatók. A legizgalmasabb a sziksófű (Salicornia prostrata), ez a szélsőségesen sótűrő pozsgás növényke, amely májusban zöld, nyáron lassan színesedő, ősszel pedig vérvörössé válik. Az országban nem sok helyen honos, a Mezőföldön Fehérváron kívül csupán a Dinnyési-fertő mellett és a sárkeresztúri Sárkány-tó partján él. Belterületi előfordulása, mint Fehérváron pedig szenzációszámba megy.
Nem csak sziksófű található a területen, társnövényei az ugyancsak a szikesekre jellemző olyan növények, mint a sziki útifű (Plantago maritima), a sziki őszirózsa (Aster tripolium), a magyar bárányparéj (Camphorosma annua) vagy a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima).
A kubik rétje a szikesek növényei mellett feltűnően gazdag madárvilágot is rejt. Csapadékos időszakban a vízállásokon récék úszkálnak és előfordult már itt az amúgy mély vizekben bukva táplálkozó barátréce (Aythya ferina) is. Táplálkozni érkezik a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia) és a nagy kócsag (Egretta alba), valamint a védett barna rétihéja (Circus aeruginosus) és a bíbic (Vanellus vanellus) is. A sótűrő növények között pintyfélék szedegetnek, a fű fölött füsti fecskék (Hirundo rustica) cikáznak. Nem marad a rét fészkelő madarak nélkül sem. A nádasokban és a meredek rézsűket borító növénytársulásokban nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) és énekes nádiposzáta (A. palustris), a szárazabb területeken cigánycsuk (Saxicola torquata) és tövisszúró gébics (Lanius collurio) talál otthonra.
A legizgalmasabb fészkelő madarak azonban a szikesek hírnökei. A 2010-es évek elején jellegzetes költő faj volt a kis lile (Charadrius dubius) és költésbe kezdett itt a fokozottan védett piroslábú cankó (Tringa totanus) is.
Az alapítvány a Gödör utcai szikes megőrzésével, védetté nyilvánításával szeretné elérni, hogy egy néhány információs táblával ellátott tanösvény a Felsőváros érdekes, értékes színfoltja legyen. Mint mondják, a középiskolás biológia és földrajz tantárgyak része a szikesek kialakulásának, élővilágának ismerete és a fehérvári iskolásoknak nagyszerű alkalom lenne a kubikban, kihelyezett óra keretén belül megismerkedni ezek élővilágával. Szeretnék továbbá megőrizni ezt a komoly méretű zöldfelületet, amelynek szabadidős, rekreációs jelentősége éppúgy fontos, mint oxigéntermelő szerepe.
