Vecsernyével és tűzgyújtással ünnepelték az ortodox karácsonyt Székesfehérváron

Január 6-án, amikor a nyugati kereszténység karácsonyi ünnepköre lezárul, az ortodoxok akkor ünneplik Jézus születését.

A görögkeleti közösségek egy része - így a szerbek is - nem a Gergely, hanem a Krisztus előtt 46-ban bevezetett Julianus-naptárt követi, mely szerint szent karácsony ünnepe január 7-re esik. Karácsony ünnepét hat hetes böjt előzi meg, szenteste napján a hívek főtt gabonát esznek.

Sokfelé - így Székesfehérváron is - száraz tölgyágakból gyújtanak tüzet, a szeretet jelképeként, melynek melegével várják a születendő kis Jézust. Szerb karácsonyi hagyomány, hogy a nagyapa a fiával és az unokájával megy ki az erdőbe tölgyágat (badnyakot) vágni. Az ünnepi asztal elmaradhatatlan étele a diós kenyér, a csesznica.

A szerb egyház az ortodoxián belül az ó-naptáras egyházak közé tartozik, az ó-naptár, azaz a Julianus-naptár tizenhárom napot „késik” a Gergely-naptárhoz képest. A szenteste istentisztelete egy vecsernye, a nap lenyugvását követően.

Ehhez tartozik még az ünnepélyes karácsonyi tűzgyújtás., amely a pásztorok által Jézusnak gyújtott tűz szimbóluma. Fenyőfát, karácsonyfát nem állítanak, hanem tölgyfaágat díszítenek és virrasztanak.

„Templomainkat, lakásainkat szalmával és tölgyfával (badnyak) díszítjük fel. Nincs szokásban az ajándékozás, de karácsony előtt hat hetes böjtöt tartunk. A böjti időt egy nagyon egyszerű, zsiradék és tojás nélküli bablevessel zárjuk, amihez kenyértésztából készült mákos gubát eszünk, mielőtt templomba megy a család. A karácsonyesti liturgiát követően a böjt véget ér és minden földi finomság az asztalra kerül; szárma, - ami egy a töltött káposztához hasonlatos étel, csak mi szőlőlevélbe göngyöljük a húst – valamint halászlé, sült hurka, kolbász.” - emelte ki Sándorovits László, a fehérvári szerb ortodox egyházközség elnöke.

Január 8-án, pénteken – az ortodox karácsony másodnapján - ünnepi szent liturgia lesz a Rác utcai templomban, délelőtt 10 órakor.