Varkocs György várkapitányra emlékezünk

 A budai várban már két éve török pasa ült, amikor 1543-ban maga Szulejmán szultán vezette seregét Székesfehérvár alá, mely várat Varkocs György védett mintegy 5-6000 főnyi sereggel. Hiába, mivel a város polgárai gazdag városukat védvén a visszavonuló védőcsapatok előtt bezárták a vár kapuit, így Varkocs György és serege a Budai kapu hídja előtt halt hősi halált szeptember 3-án. A török aztán megszegte a szabad elvonulásra vonatkozó ígéretét és leszámolt a magyarok lakta várossal.

 A török sereg 1543. augusztus 23-án érkezett a város határába. A vár ostromát augusztus 28-án kezdték el; elsőként a Sziget és Ingovány külvárosok estek el. A török szeptember 2-án a várat is ostrom alá vette; ekkor esett el a Budai külvárosban rekedt Varkocs György várkapitány, a Budai kapunál vívott küzdelemben. A város magisztrátusa szeptember 3-án feladta a várat. Az egykori koronázó város török birtokba vételéről Dzselálzáde Musztafa számolt be. A vár védői szabad elvonulást kaptak, velük együtt menekült a johannita konvent is. Dalmady Sebestyén házfőnöknek sikerült szabad eltávozást kieszközölnie, ezzel a felbecsülhetetlen értékű hiteleshely iratai megmenekültek a pusztulástól. A törökök később megszegték ígéretüket, a város lakosságával kegyetlenül leszámoltak, a királysíroknak sem kegyelmeztek, Szapolyai János holttestét kidobták a királyi bazilikából, tetemét Szigethy Tamás városbíró a Szent Mihály templomban temettette el.

(forrás: albaarchivum.hu)