-
Új kiállítás a Pelikán Galériában
Csizik Balázs alkotásaiból nyílik új kiállítás június 18-án a Pelikán Galériában. A „Mit tanulhatunk a fáktól?” című tárlaton a művész aktuális kutatási témáját ismerhetik meg a látogatók. A csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen Szászi József tanár, címerkutató méltatja az alkotót.
2026.06.17. -
(g)ÉNkutatás könyvbemutató
Június 17-én, szerdán 17 órakor kezdődik a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében Betty Zsoldos (g)ÉNkutatás című könyvének bemutatója. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.06.17. -
178 évet vártunk a királyra
2021-ben indult az a kutatássorozat, amely arra tett kísérletet, hogy a fehérvári osszáriumban felhalmozott emberi maradványok közül megtalálják a Szűz Mária Bazilika alá eltemetett királyaink valamelyikét.
2026.06.17. -
Egyasszony
A FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében Székesfehérváron a Szent István Művelődési Házban is bemutatták azt a monodrámát, amely Péterfy-Novák Éva kötetéből született. Az Egyasszony tragédiája Tenki Réka előadásában került színre.
2026.06.17.
Van, aki marad - Ziffer Sándor kiállítás nyílt a Deák Gyűjteményben
„Ziffer nagy érdeme, hogy sajátosan nagybányai és korszerű volt egyben. Az egyidejűen újító és hagyományőrző Ziffer a 20. század egyik legjelentősebb erdélyi magyar művésze volt” – írta a művészről szóló monográfiában Borghida István.
A kiállításon bemutatott hatvan mű közül négy a Deák-gyűjtemény része, a többi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, Dr. Kovács Ádám, Dr. Czell Lőrinc, Kemény Gyula, Dr. Bay Miklós, az MKB Bank, Kovács Gábor és Haas János gyűjteményéből került a kiállításra. Ezen felül a nevükkel nem szereplő gyűjtők műveit a Kieselbach, a Virág Judit, a Missionart, a Nemes és Ernst Galériák és Aukciós Házak segítségével kutatták fel, és hozták el Székesfehérvárra.
Mintegy másfél ezer festményre tehető életművének jelentős része szétszóródott a világ több országában. Románián kívül a legtöbb Magyarországon, Németországban, Izraelben és Franciaországban lelhető fel. A művei iránti érdeklődés a Magyar Vadak többi alkotójának művészetével párhuzamosan fokozódik.
Brájer Éva alpolgármester a tárlatnyitón arról is szólt, hogy a kiállítás által újra közelebb kerülhetünk Nagybányához, amely olyan időpillanata a magyar képzőművészetnek, mint a színházművészetnek volt Kaposvár: egyszeri és megismételhetetlen művészettörténeti pillanat. "Igyekeztem megtalálni a választ a bennem motoszkáló kérdésre: miért pont Nagybánya? Mivel vonzotta be ez a bányász kisváros a művészetnek ezt a gazdagságát? .. Bárhogy is volt, az ember késztetést érez, jó volna visszautazni az időben, jó volna odautazni, részese lenni a beszélgetéseknek, vitáknak, alkotói folyamatoknak. Az időutazás fizikailag lehetetlen, a különböző gyűjteményekben fellelhető képek szépségén keresztül azonban lehetségessé válik.."- fogalmazott köszöntőjében Székesfehérvár alpolgármestere.Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum vezetője a megnyitón felidézte, hogy a Deák Gyűjtemény jó pár évvel ezelőtt reprezentatív, széles közönséget megszólaltani igyekvő tárlatok megrendezésébe fogott: "Mára mondhatjuk, sorozatokká álltak össze ezek a kiállítások. A nagy sikerű, ismert művészeket bemutató tárlatok, mint a Munkácsy, Szinnyei, Rippl-Rónai kiállítások mellett létrejött egy tematikus sorozat a legszebb magyar virágcsendéletek, a XX. századi magyar portré festészet, vagy egy másik alkalommal a tájkép festészet vizsgálatára, bemutatására. Egy második, vagy harmadik tematikának gondolhatjuk el a legfontosabb hazai művésztelepeket bemutató sorozatot, melyben a gödöllői, szolnoki és kecskeméti művésztelep került felvillantásra. A mostani tárlat vegyes, többfunkciós: egy életmű keresztmetszetét adja, ugyanakkor a legfontosabb magyar művésztelepről, a nagybányairól beszélhetünk általa."
Barki Gergely művészettörténész, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeumának kurátora szerint Ziffer megítélése az elmúlt 20 évben sokat változott, kifejezetten az előnyére és a mostani tárlat is a folyamatosan növekvő érdeklődést jelzi. Felidézte, hogy vélhetően az 1996-os Nemzeti Galériában rendezett kiállítás törte meg a jeget, de a 2006-ban rendezett Magyar vadak kiállítás hozta meg az igazi áttörést, ahol a tárlat kurátorai számára a legnagyobb meglepetést Ziffer korai munkáinak felfedezése okozta.
A tárlathoz kapcsolódó programok:
2019. október 17., csütörtök 17 óra: „Collioure–Párizs–Nagybánya”, a fauvizmus, neósok Nagybányán / dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének előadása.
2019. november 6., szerda 17 óra: Nagybánya, a festők városa a 19–20. század fordulóján / Várvédő Zsolt galériatulajdonos, antikvárius (Nagybánya) előadása.
A kiállításra kéthetente kurátori tárlatvezetésekkel és további programokkal várják a látogatókat.