-
Téli tárlat február 18-ig
A hagyomány idén sem szakad meg: február 2-án nyílik a Téli Tópartis Tárlat, amelyen az érdeklődők betekintést kaphatnak a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban tanuló művészeti tagozatos diákok alkotásaiba.
2026.02.02. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.02.02. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Van, aki marad - Ziffer Sándor kiállítás nyílt a Deák Gyűjteményben
„Ziffer nagy érdeme, hogy sajátosan nagybányai és korszerű volt egyben. Az egyidejűen újító és hagyományőrző Ziffer a 20. század egyik legjelentősebb erdélyi magyar művésze volt” – írta a művészről szóló monográfiában Borghida István.
A kiállításon bemutatott hatvan mű közül négy a Deák-gyűjtemény része, a többi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, Dr. Kovács Ádám, Dr. Czell Lőrinc, Kemény Gyula, Dr. Bay Miklós, az MKB Bank, Kovács Gábor és Haas János gyűjteményéből került a kiállításra. Ezen felül a nevükkel nem szereplő gyűjtők műveit a Kieselbach, a Virág Judit, a Missionart, a Nemes és Ernst Galériák és Aukciós Házak segítségével kutatták fel, és hozták el Székesfehérvárra.
Mintegy másfél ezer festményre tehető életművének jelentős része szétszóródott a világ több országában. Románián kívül a legtöbb Magyarországon, Németországban, Izraelben és Franciaországban lelhető fel. A művei iránti érdeklődés a Magyar Vadak többi alkotójának művészetével párhuzamosan fokozódik.
Brájer Éva alpolgármester a tárlatnyitón arról is szólt, hogy a kiállítás által újra közelebb kerülhetünk Nagybányához, amely olyan időpillanata a magyar képzőművészetnek, mint a színházművészetnek volt Kaposvár: egyszeri és megismételhetetlen művészettörténeti pillanat. "Igyekeztem megtalálni a választ a bennem motoszkáló kérdésre: miért pont Nagybánya? Mivel vonzotta be ez a bányász kisváros a művészetnek ezt a gazdagságát? .. Bárhogy is volt, az ember késztetést érez, jó volna visszautazni az időben, jó volna odautazni, részese lenni a beszélgetéseknek, vitáknak, alkotói folyamatoknak. Az időutazás fizikailag lehetetlen, a különböző gyűjteményekben fellelhető képek szépségén keresztül azonban lehetségessé válik.."- fogalmazott köszöntőjében Székesfehérvár alpolgármestere.Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum vezetője a megnyitón felidézte, hogy a Deák Gyűjtemény jó pár évvel ezelőtt reprezentatív, széles közönséget megszólaltani igyekvő tárlatok megrendezésébe fogott: "Mára mondhatjuk, sorozatokká álltak össze ezek a kiállítások. A nagy sikerű, ismert művészeket bemutató tárlatok, mint a Munkácsy, Szinnyei, Rippl-Rónai kiállítások mellett létrejött egy tematikus sorozat a legszebb magyar virágcsendéletek, a XX. századi magyar portré festészet, vagy egy másik alkalommal a tájkép festészet vizsgálatára, bemutatására. Egy második, vagy harmadik tematikának gondolhatjuk el a legfontosabb hazai művésztelepeket bemutató sorozatot, melyben a gödöllői, szolnoki és kecskeméti művésztelep került felvillantásra. A mostani tárlat vegyes, többfunkciós: egy életmű keresztmetszetét adja, ugyanakkor a legfontosabb magyar művésztelepről, a nagybányairól beszélhetünk általa."
Barki Gergely művészettörténész, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeumának kurátora szerint Ziffer megítélése az elmúlt 20 évben sokat változott, kifejezetten az előnyére és a mostani tárlat is a folyamatosan növekvő érdeklődést jelzi. Felidézte, hogy vélhetően az 1996-os Nemzeti Galériában rendezett kiállítás törte meg a jeget, de a 2006-ban rendezett Magyar vadak kiállítás hozta meg az igazi áttörést, ahol a tárlat kurátorai számára a legnagyobb meglepetést Ziffer korai munkáinak felfedezése okozta.
A tárlathoz kapcsolódó programok:
2019. október 17., csütörtök 17 óra: „Collioure–Párizs–Nagybánya”, a fauvizmus, neósok Nagybányán / dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének előadása.
2019. november 6., szerda 17 óra: Nagybánya, a festők városa a 19–20. század fordulóján / Várvédő Zsolt galériatulajdonos, antikvárius (Nagybánya) előadása.
A kiállításra kéthetente kurátori tárlatvezetésekkel és további programokkal várják a látogatókat.