Változnak a közlekedési bírságolás feltételei május 2-tól

 Nem engedhető el és nem csökkenthető a szabálytalankodó autósokra kiszabott bírság, a gyorshajtásért pedig az eddigitől eltérő rendszerben kell majd fizetni. Jelenleg a túllépés százalékához rendelik a bírságot, a jövőben ez is konkrét km/ó lesz megszabva. Például ha 50 km/ó alatti a maximális sebesség, és azt valaki 15-25 km/órával túllépi, akkor a bírság 30 ezer forint. Ha a túllépés 75 km/ó feletti, akkor viszont már 300 ezer forintot kell fizetni.
2009.04.05. 11:08 |

 Nem engedhető el és nem csökkenthető a szabálytalankodó autósokra kiszabott bírság, a gyorshajtásért pedig az eddigitől eltérő rendszerben kell majd fizetni. Egyebek mellett ezek változnak május másodikától a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítás szerint.

 A 2007 végén született kormányrendelet a sebesség túllépésre, a vasúti átjárón történő tiltott áthaladásra, a forgalomirányító jelzőlámpa tiltott jelzésére történő áthaladásra, a leálló sávban történő haladásra szab ki bírságot a jármű üzemeltetőjére. A módosítás kategorikusan kimondja: méltányosságból nem engedhető el és nem csökkenthető a bírság.

 Május 2-től változik a rendelet melléklete, amely a sebesség túllépés esetén fizetendő bírságokat tartalmazza. Jelenleg a túllépés százalékához rendeli a kormány a bírságot, a jövőben ez is konkrét kilométer/órában (km/ó) lesz megszabva. Például ha 50 km/ó alatti a maximális sebesség, és azt valaki 15-25 km/órával túllépi, akkor a bírság 30 ezer forint. Ha a túllépés 75 km/ó feletti, akkor viszont már 300 ezer forintot kell fizetni. Autópályán a 20-35 km/órás sebesség túllépés bírsága 30 ezer, a 110 km/ó felettié pedig 300 ezer forint.

 Jelenleg a bírsággal kapcsolatos eljárásokat - több megyére kiterjedően - a rendeletben kijelölt megyei rendőrkapitányok folytatják le első fokon, másodfokon pedig az országos rendőrfőkapitány jár el. 2010 első napjától első fokon a budapesti VI. kerületi rendőrkapitány, másodfokon továbbra is az országos rendőrfőkapitány jár el.

 

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.