-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Valószínűleg maradhat a helyi iparűzési adó - még az idén dönt az EB
A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót. A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
2007.06.29. 08:14 |
A KPMG adószakértői szerint az Európai Bíróság (EB) csütörtöki, első tárgyalásán elhangzottak tovább erősítik annak valószínűségét, hogy bíróság nem minősíti (tiltott) forgalmi adónak a helyi iparűzési adót.A luxemburgi testülethez több magyarországi cég fordult beadvánnyal, amelyben az iparűzési adó forgalmi adó besorolását kérdőjelezték meg, és ezért annak eltörlését szorgalmazták. A bíróság összevonta a beadványokat, és a csütörtöki szóbeli meghallgatással megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. Valószínűsíthető, hogy a bíróság még az idén dönt az adónem jogszerűségéről.
A meghallgatáson a felperes társaságok azt az álláspontot képviselték, hogy a magyar iparűzési adó tiltott forgalmi adónak minősül, szemben a korábban az uniós normákkal egyezőnek talált olasz irap adónemmel.
A magyar kormány képviselője - és vele egyetértésben az Európai Bizottság - szerint azonban az iparűzési adó nem felel meg azon feltételek mindegyikének, amelyek együttes fennállása esetén minősíthetné kizárólag az EB az adót tiltott forgalmi adónak. (A bíróság gyakorlata alapján legfontosabb feltételek: az adónemnek a termékek értékesítésére és a szolgáltatások nyújtására általános jelleggel kell érvényesülnie, az adónak az ügyleti árral pontosan arányosnak kell lennie, az adó összegének az egyes adóalanyoknál a hozzáadott értéken kell alapulnia oly módon, hogy a korábbi értékesítési szinteken megfizetett adó összege levonható a fizetendő adóból, az adónak ténylegesen a végső fogyasztót kell terhelnie).
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint szinte kizárható, hogy a bíróság végül az uniós joggal ellentétesnek találja a hipát. Ezt erősíti a bíróság eddigi gyakorlata, így legutóbbi, tavaly őszi döntése is, amelyben a hasonló olasz helyi adót (irap) összeegyeztethetőnek találták az uniós joggal.
A KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett, a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG szerint a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában, ezért a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót.
László Csaba figyelmeztetett: tanácsos mielőbb rendezni minden olyan eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet, például ami jogosulatlan adó-visszatérítési kérelemnek minősülhet.
A KPMG állásfoglalásában megjegyzi, hogy az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak - egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány)