A GEO egyik legszebb, legszentebb hagyománya a Selmecről származó valétálás, ballagás. A valétálást többnyire májusban tartják és a lényege, hogy a valétálók, végzős hallgatók elbúcsúznak az Alma Matertől, majd végigvonulnak fáklyás felvonulás keretében Fehérvár utcáin, így véve búcsút a nekik évekig otthont adó várostól. Május 17-én, szombaton este kilenc körül érkeznek be a Belvárosba a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának végzős hallgatói.
A GEO egyik legszebb, legszentebb hagyománya a Selmecről származó valétálás, ballagás. A valétálást többnyire májusban tartják és a lényege, hogy a valétálók, végzős hallgatók elbúcsúznak az Alma Matertől, majd végigvonulnak Fehérvár utcáin, így véve búcsút a nekik évekig otthont adó várostól.
A valétálás minden karon más és más:
Selmecen a valétálás első lépése a Szalagavatás volt, amikor is az utolsó tanítási napon a végzősök magukra vették a valétaszalagot. Ez régen kétféle volt. Volt egy nagy, amelyet a jobb vállon vetettek át, és amelyre rá volt hímezve az, hogy „Ballag már a vén diák…” , illetve volt egy kisebb, egy karszalag, melyre az évfolyam kezdete és vége volt ráhímezve. Az Akadémia Sopronba költözése után már csak a karszalag maradt meg. A nagy vállon átvethető szalagot csak a Valétaelnök viseli, amire az előző Valétaelnökök neveit ráhímezték. A szalagot a végső búcsúig, a valétamenetig viselték, mely akkoriban az államvizsga után volt. A valétamenetben régen Selmecen csak a végzős diákok vonultak, egymással összekarolva, és dalolva mentek az Akadémiától a város egyik kapujához, ahová a balekjaik kísérték el őket, majd a balekok városkapun kiporolták Firmáikat, mondván, hogy ők most már az urak Selmecen. Ezután a valétálók a városi Vigadóba mentek, ahol a Valétabál, a végzősök búcsúbálja zárta az ünnepséget.
KÉPGALÉRIA a tavalyi valétálásról
A Valétálás folyamata a Selmecihez hasonlóan folyik Székesfehérváron is, némi kis eltéréssel. A Fehérvári végzősöknek idén a Korsó-, Szalag- és Gyűrűavató Szakestély volt az utolsó, amin diákként vettek részt. Ekkor kötik fel a kék színű valétaszalagot, amit a valétálálásig hordanak.
Fehérváron a végzősök az iskola előtt sorakoznak fel a fáklyát tartó balekok, kohlenbrennerek sorfala között. A Valétaelnök beszédet mond a Valétálók nevében és elbúcsúzik az iskolától. Ezután a kar dékánja mond beszédet és búcsúztatja el a diákokat, majd a következő évfolyam Valétaelnöke búcsúzik az itt maradó diákság nevében. A végzősök névsorát tartalmazó szalagot felkötik az iskola zászlójára, majd eléneklik a „Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián” c. diákdalt.
A szalamanderes, fáklyás menet, régebben a Városházához, ma a Géza nagyfejedelem térre a Pirosalma utca - Gyümölcs utca – Kégl Gy. utca – Rákóczi u. – Táncsics M. u. – Kossuth u. – Petőfi u. – Arany J. u. útvonalon. A menet elején viszik Magyarország és az intézmény zászlaját, amit a szalamander és a májusfa követ. Mögöttük a valétálók haladnak, mellettük kétoldalt a fáklyások vonulnak.A végzősök után volt hallgatók, veteranissimusok, a tanári kar és a vendégek csoportja vonul.
A Géza nagyfejedelem téren a szoborral szemben sorakoznak fel a végzősök. Itt Székesfehérvár várospolgármestere búcsúzik el a város nevében az évfolyamtól, illetve egy hallgató a végzősök nevében elköszön a várostól.
A Valétálók ezután a tér közepén körbeállnak és a körbejáró évfolyamkorsóból minden valétáns iszik egyet-egyet utolsó kortyot, s miután kiürült, a Valétaelnök a kövön összetöri, mindenki hazavisz belőle egy darabot. Ezután a végzősök a Palotai Kapuhoz vonulnak, ahol az alsóbb évesek jelképesen kirúgják őket a városból. Végül Fehérváron is a Valétabál zárja le a búcsúzás eme meghitt formáját. A bálon a közös vacsora után éjfélkor veszik le szalagjukat a valétánsok, és ekkor adja át tisztségét a Valétaelnök az utódjának. Ettől kezdve már az új Valéta Bizottság kezdi meg – hivatalosan is – működését.
