A Vadászok és vadászatok Fejér megyében című kiállítást 2019. február 24-ig, keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig láthatják az érdeklődők a Szent István Király Múzeum Országzászló tér 3. alatti kiállítóhelyén.
Vadászat és vadászatok Fejér megyében címmel nyílt kiállítás
A kiállítás megragadja a vadászat Fejér megyei történetének több korszakát a 18. századtól a Horthy-korszakig, vagyis a barokktól a neobarokkig. Bemutatja, hogy kik vadász(hat)tak, hogy ennek biztosítása érdekében milyen személyzet munkájára volt szükség az erdő- és vadgazdálkodás területén. A tárlat bemutatja a megye vadászterületeit, híres – főként főúri – vadászainak életútját. Közülük kiemelik azokat, akik a hazai vadásztársadalomban is jelentős pozíciót töltöttek be: például Nádasdy Ferenc, az OMVV alapító elnöke, Széchenyi Zsigmond vadász és író, ifj. Esterházy László, a Nemzetközi Vadászati Tanács alelnöke. Bemutatják a vadászat módszereinek és a fegyvereknek a technikai fejlődéssel párhuzamos változását a 18. század elejétől a 20. század elejéig és a vadállomány átalakulását is.
A megnyitón dr. Bóka Viktor, Székesfehérvár jegyzője szenvedélyes vadászként híres Fejér megyei vadásztörténetekkel köszöntötte a megjelenteket.
A kiállításon látható "vízivad eldorádó Velencei-tó" címszóról dr. Bóka Viktornak Sarvaicz Lajos, a vadászbalesetben elhunyt hajdani "tóbíró" jutott eszébe, akinek emlékét kereszt őrzi a Velencei tónál a nádtetejű kilátó mellett. A tragikus vadászbaleset története, hogy Széchenyi Zsigmond édesapja, 1928-ban meghívta barátját, a német nagykövetet libavadászatra a Velencei tóra. Hirtelen hatalmas vihar támadt és a nagykövet a csónakból a vízbe esett. Sarvaicz tóbíró segíteni akart a nagykövetnek és egy puskát nyújtott neki, hogy abba kapaszkodjon. A nagykövet a sötétben véletlenül annak ravaszát meghúzta, és a fegyver elsült: a tóbírót lőtte meg, aki még kievezett a csónakkal a partra, majd elvérzett és meghalt. Egy esztendővel a tragikus nap után a német diplomata egy feszületet állíttatott Sarvaicz Lajos emlékére.
dr. Bóka Viktor elmesélte a martonvásári világrekorder őzbak trófeájának történetét is: a bak kilövésére Cseterki Lajos, az elnöki tanács titkára volt "kijelölve", mert Kádár János nem tudott lejönni a területre az akkoriban felmerült különböző politikai problémák miatt. Az 1965. július 29-én meglőtt őzbakról csak a meglövést követően derült ki, hogy nem selejt, hanem világrekord várományos bakról van szó: agancsa 1967 és 1983 között a világranglista 1. helyezettje volt. Mikor kiderült, hogy világrekord várományos, hamar híre ment. Szóbeszéd járta, hogy Kádár Jánost Soponyán két igen nagy terítékű vízi vad vadászatra látták vendégül, azért, hogy az elszalasztott világrekord őzbak meglövésével kárpótolják. Dr. Bóka Viktor Széchenyi Zsigmond idézettel zárta köszöntőjét: „A vadászat fantasztikus dolog! A vadászat vadűzés és erdőzúgás…de több erdőzúgás!”
A megnyitón Győr Attila, a múzeum tudományos osztályvezetője elmondta, hogy a rendkívül szerteágazó és gazdag kiállítás több mint 200 tárgyat vonultat fel.
Nem mellékes a vadászatnak a társadalmi életben, a földbirtokosok reprezentációjában, lakhelyük díszítésében és az uradalmi gazdálkodásban betöltött szerepe sem, így ezek fontossága is „terítékre kerül” a kiállításon. Szép számmal tárnak a közönség elé vadászati eszközöket és a hétköznapi életben használt, vadászati tárgyú díszítéssel bíró tárgyakat, a vadász-szenvedély megnyilvánulásának példáit.
A tárlatot Zichy Aladár, a Zichy Jenő Vadásztársaság elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy elmúlt korok vadászatainak ránk maradt változatos emlékeit, ezek irodalmi és művészeti lecsapódásait tárja elénk a kiállítás.
Hozzátette, korunkban a pénz és a természetvédelem vetekednek a vadászat jussáért. "Ez nem azt jelenti, hogy a vadászat nem szép, nem jogos és nem jelent védelmet az állatok kártétele ellen. Ez csak azt jelenti, hogy a vadászatot alázattal szükséges kezelni!" - fogalmazott.
A kiállításmegnyitóra ellátogatott Székesfehérvárra Széchenyi Zsigmond özvegye, a 94 esztendős Hertelendy Margit, "Mangi néni" is.
