-
Jöjj és lásd!
Klasszikusok és kortárs művek, vígjátékok, tragédiák és musicalek váltják egymást a színpadokon a Vörösmarty Színház új évadában. A 2024/2025-ös évadban A mi Rómeónk és Júliánk címmel fehérvári diákszínjátszók produkciója is szerepel a műsorkínálatban, a Pelikán Fészekben mai nyelven szólal meg Shakespeare klasszikusa.
2024.05.30. -
Kultúrmix június 4-én
Június 4-én 18 órakor folytatódik a Keddcsináló kulturmix a Viktória Rehabilitációs Központban, ahol Szirtes Edina Mókus hegedűművész, Örsi Ferenc formatervező, fotós, Kishonthy Éva és Gy. Simon Margit festő alkotópáros mutatkozik be a közönségnek.
2024.05.29. -
Kulturális évadnyitó
Az új évadban is folytatódik a város kulturális intézményeinek közös programsorozata. A tervekről a Vörösmarty Színházban számoltak be a színház, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Balett Színház és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezetői.
2024.05.30. -
Feszített víz
Új darabbal jelentkezett az Örökség Csoport. A V 54 színháztérebn bemutaták Somos Ákos: Feszített víz című kortárs drámáját.
2024.05.30.
Ütközet a krumpliföldön
Az ötvenes évek politikai meséiből tart diavetítést felnőtteknek az Eleuszisz Színház december 4-én, csütörtökön 18 órakor a Barátság Klubmoziban. Az öt diafilm vetítése során „színművész elvtársak” is közreműködnek a kor hangulatának megfelelően berendezett színpadon.
„Szép kis falu Nagyrétfalva, azt beszélik róla, Hogy szereti a burgonyát mindegyik lakója” - ezekkel a „verssorokkal” kezdődik a Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1955-ben kiadott diafilmje, amely az „Ütközet a krumpliföldön” címet viseli. Nagyrétfalva lakói a kapitalista Amerikai Egyesült Államokból érkezett gonosz krumplibogarakkal veszik fel a harcot. Korabeli feljegyzések alapján, versekkel, munkásmozgalmi dalokkal kiegészítve négy további diafilmet is levetít az Eleuszisz Színház ezen az estén - természetesen ezek a filmek is a népnevelést tűzték ki célul, amit már a címek is sejtetni engednek: „Amit az alkoholról tudni kell...”, „Nagyvilág a kislakásban”, „Barkácsoló Ferke”, „Csihajda”.
A diafilm virágkora az egykori szocialista országokban az ötvenes-hatvanas évekre tehető. A diafilmek alkotói természetesen elsősorban a gyerekekhez kívántak szólni: az úttörők erkölcsös viselkedését dicsérő kalandos történetekkel és a szocialista eszmeiséget, témákat feldolgozó allegórikus állatmesékkel. Olykor azonban a felnőtt korosztályt is célba vették a fémgyűjtés fontosságáról, az amerikai krumplibogár elleni harcról, az alkohol testet és lelket roncsoló hatásáról, az ellenforradalmi lázadást felgöngyölítő magyar tengerészekről szóló didaktikus műveikkel. A produkció humoros, irónikus formában mutatja meg az 50-es évek ideológiai „harcát”, amikor még a népművelők diavetítőikkel felvértezve, a falvakat járva hirdették a Népköztársaság győzelmét.
Kapcsolódó anyag és forrás: