Újranyitásának 50 éves jubileumát ünnepelte a Vörösmarty Színház

Székesfehérváron 1872. augusztus 8-án rakták le az önálló kőszínház alapkövét. A város színészetének 100. évfordulóját ünnepelve kapta meg 1913-ban a Vörösmarty Színház nevet. A patinás színházépület 1944. karácsonyán leégett, romjai másfél évtizedig háborús mementóként meredeztek a Belváros szívében. A kiállítást Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke nyitotta meg, aki meghatottan emlékezett ezekre az évekre. „A romos Vörösmarty Színház jelképe volt a pusztulásnak, a háborúnak és legveszedelmesebbnek, annak, amikor romokban hever a kultúra. De annak is, hogy mindezekből, bármely korban is élünk, van újjászületés és van jövő. Van jövője színháznak, irodalomnak, kultúrának és van jövője a legutolsó menedékünknek, a nyelvünknek, egyszóval a nemzetnek.” - mondta el Bobory Zoltán, aki szerint különleges érzés a színház falai között jelen lennie azoknak a fehérváriaknak, akik tanúi voltak ezeknek a koroknak. 

 1959 és 1962 között Klemens Antal és Spránitz Tibor székesfehérvári építészek és a Fejér megyei Tervező Iroda munkatársai tervei alapján a színházat teljesen újjáépítették, külsejében többnyire a régi épület stílusában, kiegészítve a legkorszerűbbnek számító gépészeti megoldásokkal. A szakági tervezésben a fővárosi KÖZTI is közreműködött, a kor esztétikáját tükröző igényes belsőépítészeti megoldásaiért Hornicsek László belsőépítész Ybl-díjat kapott. A kivitelezést a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat végezte, élén Haár Miklós és Szendrői Péter építésvezetőkkel. Példaértékű társadalmi, lakossági összefogás kísérte az újjáépítést. A Vörösmarty Színház 1962. november 7-én ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg ismét a kapuit, ekkor a budapesti Nemzeti Színház társulata mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.

 Az előadás két főszereplőjét 50 évvel később is nagy lelkesedéssel fogadta a fehérvári publikum. Törőcsik Mari és Bitskey Tibor a kiállítás megnyitót követően kötetlen beszélgeté keretében találkozhatott a közönséggel, amelynek soraiban olyanok is helyet foglaltak, akik ott ültek a színházban 1962 novemberében. Törőcsik Mari és Bitskey Tibor iróniával, ugyanakkor meghatottan nézte végig az 1962-es híradóbejátszást, amiben a színház újranyitásáról és a Csongor és Tünde előadásáról tudósítanak. A beszélgetés során Törőcsik Mari felidézte a Csongor és Tünde előadását. Elmondta, nagyon nagy megtiszteltetetésnek érezte, hogy ő is részese lehetett a fehérvári színház újranyitásának. A kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzet Színésze hozzátette, megmaradt az emlék is, hogy nagyon fáztak az előadás alatt, hiszen az akkor átadott épületnek a hátsó része még nem lett lezárva, így nagy takarók védték őket a hidegtől.

Bitskey Tibor színész elmondta, bár ő nem emlékszik ilyen elevenen az ötven évvel ezelőtti eseményekre, nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy jelen lehet ezen a szép napon, amely sokat jelent a székesfehérváriaknak. A Kossuth- és Jászai Mari –díjas színész több szerepéből is idézett a pódiumbeszélgetés során. A közel egy órás múltidézést követően M.Tóth István özvegye, Klára asszony adott át egy – egy, az egykori fehérvári festőművész által a Vörösmarty Színházról készített képet a művészeknek. Brájer Éva alpolgármester Székesfehérvár Önkormányzata nevében mondott köszönetet Törőcsik Marinak és Bitskey Tibornak, hogy eljöttek ezen a jeles napon a teátrumba.Az ünnepi év programjai ezzel még nem fejeződtek be, hiszen a Vörösmarty Színház újjáépítéséről szóló kiállítás megtekinthető mindennap. Emellett folytatódik a történetek gyűjtése is, hiszen 2013. február végéig várják mindazok jelentkezését, akiknek a színház akkori újjáépítésével kapcsolatban anekdotájuk, történetük van. A történeteket minden hónap első szerdáján 15-18 óra között személyesen is átveszik, vagy interjú formájában lejegyzik. A történeteket a színház honlapján a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.