-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Újabb középkori részlet vált ismertté a történelmi Belváros múltjából
Közel másfél hónapja dolgoznak a Szent István Király Múzeum munkatársai a Városháza díszudvarán, melynek a rekonstrukciója szeptember végén indult el.
A régészeti megfigyelés során dr. Reich Szabinának és csapatának sikerült középkori objektumokra bukkaniuk. "Ez a terület a korai történeti városmagtól északra helyezkedett el, ahol kisebb utcák mentén házak álltak. Ezek közül egyet találtunk meg, annak is a pincefalát. Az előkerült bejárat segített az azonosításban, melynek jól látható a faragott ajtókőkerete és a köszöbköve. Sajnos az újkori bolygatások miatt nem sok maradt meg belőle, viszont az innen előkerült leletek alapján feltételezhető, hogy középkori falról lehet szó. Az itt előkerült kerámiaanyag döntő többsége a 14–16. századból származik. Jól lehet látni, hogy egy nagyon szabályosan rakott falazatot találtunk, amelyet törtkövekből építettek habarccsal, viszont magának a pince lejáratának az oldalfalát téglából alakították ki, hogy egyenes falszakaszt kapjanak. Magát a küszöbkövet pedig kőből faragták ki." – árulta el dr. Reich Szabina.
A szakember azt is elmondta, hogy utoljára az 1930-as években Dormuth Árpád végzett kutatásokat itt. Ő kisebb falszakaszokat, várfalszakaszt talált, valamint egy egykori csatorna részletét, és azóta igazából nem történt komolyabb kutatás ezen a területen.
A helyszínen egy észak–déli irányú, törtkövekből épült falmaradványt lehet látni kb. egy méterrel a mai járószint alatt. A pincefal bejáratát is sikerült megtalálniuk, faragott ajtókerettel és küszöbkővel. Minden esetben középkori falról lehet szó, de pontos kormeghatározásához további kutatások szükségesek. Egy nagyobb méretű gödröt is azonosítottak, melyből késő középkori kerámialeletek kerültek elő. A pince valószínűleg egy kisebb utca mentén álló ház részét képezte és az utcáról lehetett lejutni a helyiségbe. A közelben húzódó Kossuth Lajos utca követi a középkori utcavonalat.