Újabb eredmények a járvány idején szükséges fertőtlenítés mértékéről

A koronavírus-járvány kezdete óta a felületek fertőtlenítése kiemelt szerepet kapott – úgy tűnik azonban, a szennyezett tárgyak érintésével történő megbetegedések jóval ritkábban fordulnak elő, mint azt korábban hittük.
2021.02.04. 07:50 |
Újabb eredmények a járvány idején szükséges fertőtlenítés mértékéről

Az emberek beszéd, köhögés vagy egyszerűen lélegzés közben különböző méretű folyadékcseppecskéket vagy aeroszolokat juttatnak a levegőbe, amelyeket a hozzájuk közel állók belélegezhetnek: ez a vezető megfertőződési mód.

A szennyezett felületek érintésével történő megfertőződés létezik, de nem jelent jelentős veszélyt.

Egyszerűbb azonban mindent fertőtlenítővel letörölni, mint a szellőzési rendszert fejleszteni, és ez látványosabb intézkedés is, így a kormányok továbbra is nagy erőfeszítést és rengeteg pénzt ölnek a fertőtlenítési programokba. Teljesen nem zárható ki ez a megfertőződési mód, ráadásul vegyes üzenete van annak, ahogy erről az egészségügyi hatóságok kommunikálnak: a CDC is javasolja a fertőtlenítést, Kínában pedig az országba behozott mirelit árut is kezelik fertőtlenítőszerrel.

A kézmosás fontosságában a legtöbben egyetértenek, de a felületfertőtlenítés terén már közel sem ilyen egységes a tudományos világ álláspontja.

A félreértések oka a vírus RNS-ének jelenléte. A pandémia kitörését követően gyűjtött minták közül rengetegben volt megtalálható a koronavírus RNS-e: kórházi felületeken, sztetoszkópokon, orvosok szemüvegén, vizespalackokon, házi karanténban élők fürdőkádjaiban, éttermek evőpálcikáin, tizenhét napja kiürített óceánjárón. Ez ijesztően hangzik, csakhogy az igazság a következő: a vírus RNS-e nem fertőz, olyan, mintha annak holtteste lenne.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy ne vonjunk le túl messzemenő következtetéseket az eredményekből: létezik a felületek érintésével történő megfertőződés, de sokkal ritkább, mint amilyennek annak idején hittük.

Arra, hogy egy kilincs érintése miatt betegszünk meg, az esély 5:10 000-hez. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, nagyon sok körülménynek kell szerencsétlenül egybevágnia. Azt ugyanakkor valószínűnek tartják, hogy az orrból származó váladék szájba kerülése felületi közvetítéssel hatékony fertőzési mód.

A felületek helyett tehát az emberekre kell koncentrálnunk, felesleges mániákusan fertőtleníteni. A kézmosás, a maszkviselés és a távolságtartás a fontos, a fertőtlenítés ugyanakkor sokaknak biztonságérzetet ad, ezért nem adják fel azt.

Magyarország

  1. Mikor lesz az őszi szünet?

    Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.

    2026.09.01.
  2. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  3. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  4. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.