-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Új társadalmi szerződést szorgalmaz a kormányfő
A jövőre vonatkozó, közös célokat megfogalmazó dokunemtumot adott át a miniszterelnök a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. A tizenkét pontból álló javaslat azokat a kereteket és célokat fogalmazza meg, amelyek eléréséért a politikai pártok, civil szervezetek, érdekképviseletek tevékenykedhetnének. A dokumentum egy európai bérfelzárkóztatási programról is szól, melynek alapelve az lenne, hogy a reálbéreket az ország javuló gazdasági teljesítményének arányában zárkóztatnák fel. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a foglalkoztatás bővítése, illetve a minimálbér hozzáigazítása a magyar létminimumhoz.
2005.12.02. 09:54 |
A jövőre vonatkozó, közös célokat megfogalmazó dokunemtumot adott át a miniszterelnök a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. A javaslatok között olyan alapelvek szerepeltek, melyek a társadalom egészét érintik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön átadta a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (GSZT) a Megegyezés a köztársaságról című dokumentumot, melyben a jövőre vonatkozó, alapvető közös irányokat jelölte ki. A tizenkét pontból álló javaslat azokat a kereteket és célokat fogalmazza meg, amelyek eléréséért a politikai pártok, civil szervezetek, érdekképviseletek tevékenykedhetnének.
Az elvi különbségek ellenére találhatók közös elemek az eltérő politikai álláspontok között, és sok esetben nem az elvek, csupán az alkalmazott módszerek különböznek - hangsúlyozta a kormányfő. A program szükségességére utalva hozzátette: Magyarországon megbomlott a köz- és magánfelelősség egyensúlya.
Egyre fontosabb a piacképes tudás
Gyurcsány Ferenc az euró bevezetéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítését, a konvergenciaprogram törvénybe foglalását és az államháztartási hiány fokozatos csökkentését javasolta a Tanácsnak. Kiemelten fontosnak tartja az innovációt, a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint a piacképes tudást és a műveltséget. A kormányfő szerint különösen fontos, hogy a parlamenti pártok mielőbb elfogadják az Országos fejlesztési koncepciót és a második Nemzeti fejlesztési tervet.
A dokumentum egy európai bérfelzárkóztatási programról is szól, melynek alapelve az lenne, hogy a reálbéreket az ország javuló gazdasági teljesítményének arányában zárkóztatnák fel. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a foglalkoztatás bővítése, illetve a minimálbér hozzáigazítása a magyar létminimumhoz.
A javaslat szerint öt év alatt legalább két százalékkal kell csökkenteni az átlagos adóterheket, javítani kell a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeit és a mezőgazdaság versenyképességét. A nyugdíjak emelése, a család- és lakástámogatások szinten tartása, valamint az egészségügy, a közoktatás és a közigazgatás átalakítása is szerepelt javaslatai között.
Több szervezet, számos közéleti személyiség kezdeményezése bizonyítja: ez az ország érdeke, ezt kívánják az állampolgárok is - mondta a kormányfő.
Új társadalmi szerződésre lenne szükség
Vizi E. Szilveszter szerint szükség van egy közös célokat megfogalmazó társadalmi szerződésre, a különböző érdekcsoportoktól függetlenül. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ilyen célnak tartja a népesedéspolitikát, a kisebb és hatékonyabb állam megteremtését, a tudásalapú társadalmat és gazdaságot, valamint a kisebbségek - főként a romák - helyzetének jobbítását.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön átadta a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (GSZT) a Megegyezés a köztársaságról című dokumentumot, melyben a jövőre vonatkozó, alapvető közös irányokat jelölte ki. A tizenkét pontból álló javaslat azokat a kereteket és célokat fogalmazza meg, amelyek eléréséért a politikai pártok, civil szervezetek, érdekképviseletek tevékenykedhetnének.
Az elvi különbségek ellenére találhatók közös elemek az eltérő politikai álláspontok között, és sok esetben nem az elvek, csupán az alkalmazott módszerek különböznek - hangsúlyozta a kormányfő. A program szükségességére utalva hozzátette: Magyarországon megbomlott a köz- és magánfelelősség egyensúlya.
Egyre fontosabb a piacképes tudás
Gyurcsány Ferenc az euró bevezetéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítését, a konvergenciaprogram törvénybe foglalását és az államháztartási hiány fokozatos csökkentését javasolta a Tanácsnak. Kiemelten fontosnak tartja az innovációt, a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint a piacképes tudást és a műveltséget. A kormányfő szerint különösen fontos, hogy a parlamenti pártok mielőbb elfogadják az Országos fejlesztési koncepciót és a második Nemzeti fejlesztési tervet.
A dokumentum egy európai bérfelzárkóztatási programról is szól, melynek alapelve az lenne, hogy a reálbéreket az ország javuló gazdasági teljesítményének arányában zárkóztatnák fel. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a foglalkoztatás bővítése, illetve a minimálbér hozzáigazítása a magyar létminimumhoz.
A javaslat szerint öt év alatt legalább két százalékkal kell csökkenteni az átlagos adóterheket, javítani kell a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeit és a mezőgazdaság versenyképességét. A nyugdíjak emelése, a család- és lakástámogatások szinten tartása, valamint az egészségügy, a közoktatás és a közigazgatás átalakítása is szerepelt javaslatai között.
Több szervezet, számos közéleti személyiség kezdeményezése bizonyítja: ez az ország érdeke, ezt kívánják az állampolgárok is - mondta a kormányfő.
Új társadalmi szerződésre lenne szükség
Vizi E. Szilveszter szerint szükség van egy közös célokat megfogalmazó társadalmi szerződésre, a különböző érdekcsoportoktól függetlenül. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ilyen célnak tartja a népesedéspolitikát, a kisebb és hatékonyabb állam megteremtését, a tudásalapú társadalmat és gazdaságot, valamint a kisebbségek - főként a romák - helyzetének jobbítását.