-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Új társadalmi szerződést szorgalmaz a kormányfő
A jövőre vonatkozó, közös célokat megfogalmazó dokunemtumot adott át a miniszterelnök a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. A tizenkét pontból álló javaslat azokat a kereteket és célokat fogalmazza meg, amelyek eléréséért a politikai pártok, civil szervezetek, érdekképviseletek tevékenykedhetnének. A dokumentum egy európai bérfelzárkóztatási programról is szól, melynek alapelve az lenne, hogy a reálbéreket az ország javuló gazdasági teljesítményének arányában zárkóztatnák fel. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a foglalkoztatás bővítése, illetve a minimálbér hozzáigazítása a magyar létminimumhoz.
2005.12.02. 09:54 |
A jövőre vonatkozó, közös célokat megfogalmazó dokunemtumot adott át a miniszterelnök a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. A javaslatok között olyan alapelvek szerepeltek, melyek a társadalom egészét érintik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön átadta a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (GSZT) a Megegyezés a köztársaságról című dokumentumot, melyben a jövőre vonatkozó, alapvető közös irányokat jelölte ki. A tizenkét pontból álló javaslat azokat a kereteket és célokat fogalmazza meg, amelyek eléréséért a politikai pártok, civil szervezetek, érdekképviseletek tevékenykedhetnének.
Az elvi különbségek ellenére találhatók közös elemek az eltérő politikai álláspontok között, és sok esetben nem az elvek, csupán az alkalmazott módszerek különböznek - hangsúlyozta a kormányfő. A program szükségességére utalva hozzátette: Magyarországon megbomlott a köz- és magánfelelősség egyensúlya.
Egyre fontosabb a piacképes tudás
Gyurcsány Ferenc az euró bevezetéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítését, a konvergenciaprogram törvénybe foglalását és az államháztartási hiány fokozatos csökkentését javasolta a Tanácsnak. Kiemelten fontosnak tartja az innovációt, a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint a piacképes tudást és a műveltséget. A kormányfő szerint különösen fontos, hogy a parlamenti pártok mielőbb elfogadják az Országos fejlesztési koncepciót és a második Nemzeti fejlesztési tervet.
A dokumentum egy európai bérfelzárkóztatási programról is szól, melynek alapelve az lenne, hogy a reálbéreket az ország javuló gazdasági teljesítményének arányában zárkóztatnák fel. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a foglalkoztatás bővítése, illetve a minimálbér hozzáigazítása a magyar létminimumhoz.
A javaslat szerint öt év alatt legalább két százalékkal kell csökkenteni az átlagos adóterheket, javítani kell a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeit és a mezőgazdaság versenyképességét. A nyugdíjak emelése, a család- és lakástámogatások szinten tartása, valamint az egészségügy, a közoktatás és a közigazgatás átalakítása is szerepelt javaslatai között.
Több szervezet, számos közéleti személyiség kezdeményezése bizonyítja: ez az ország érdeke, ezt kívánják az állampolgárok is - mondta a kormányfő.
Új társadalmi szerződésre lenne szükség
Vizi E. Szilveszter szerint szükség van egy közös célokat megfogalmazó társadalmi szerződésre, a különböző érdekcsoportoktól függetlenül. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ilyen célnak tartja a népesedéspolitikát, a kisebb és hatékonyabb állam megteremtését, a tudásalapú társadalmat és gazdaságot, valamint a kisebbségek - főként a romák - helyzetének jobbítását.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön átadta a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (GSZT) a Megegyezés a köztársaságról című dokumentumot, melyben a jövőre vonatkozó, alapvető közös irányokat jelölte ki. A tizenkét pontból álló javaslat azokat a kereteket és célokat fogalmazza meg, amelyek eléréséért a politikai pártok, civil szervezetek, érdekképviseletek tevékenykedhetnének.
Az elvi különbségek ellenére találhatók közös elemek az eltérő politikai álláspontok között, és sok esetben nem az elvek, csupán az alkalmazott módszerek különböznek - hangsúlyozta a kormányfő. A program szükségességére utalva hozzátette: Magyarországon megbomlott a köz- és magánfelelősség egyensúlya.
Egyre fontosabb a piacképes tudás
Gyurcsány Ferenc az euró bevezetéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítését, a konvergenciaprogram törvénybe foglalását és az államháztartási hiány fokozatos csökkentését javasolta a Tanácsnak. Kiemelten fontosnak tartja az innovációt, a tudományos kutatást és fejlesztést, valamint a piacképes tudást és a műveltséget. A kormányfő szerint különösen fontos, hogy a parlamenti pártok mielőbb elfogadják az Országos fejlesztési koncepciót és a második Nemzeti fejlesztési tervet.
A dokumentum egy európai bérfelzárkóztatási programról is szól, melynek alapelve az lenne, hogy a reálbéreket az ország javuló gazdasági teljesítményének arányában zárkóztatnák fel. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a foglalkoztatás bővítése, illetve a minimálbér hozzáigazítása a magyar létminimumhoz.
A javaslat szerint öt év alatt legalább két százalékkal kell csökkenteni az átlagos adóterheket, javítani kell a hazai kis- és középvállalkozások működési feltételeit és a mezőgazdaság versenyképességét. A nyugdíjak emelése, a család- és lakástámogatások szinten tartása, valamint az egészségügy, a közoktatás és a közigazgatás átalakítása is szerepelt javaslatai között.
Több szervezet, számos közéleti személyiség kezdeményezése bizonyítja: ez az ország érdeke, ezt kívánják az állampolgárok is - mondta a kormányfő.
Új társadalmi szerződésre lenne szükség
Vizi E. Szilveszter szerint szükség van egy közös célokat megfogalmazó társadalmi szerződésre, a különböző érdekcsoportoktól függetlenül. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ilyen célnak tartja a népesedéspolitikát, a kisebb és hatékonyabb állam megteremtését, a tudásalapú társadalmat és gazdaságot, valamint a kisebbségek - főként a romák - helyzetének jobbítását.