-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Új adókról döntött hétfőn az Országgyűlés
A parlament hétfőn megszavazta az eva 15-ről 25 százalékra emelését, a házipénztáradót, a különadót és a kamatadót. A régiók létrehozásáról, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat nem kapta meg a kétharmados többséget.
2006.07.11. 10:21 |
A parlament hétfőn megszavazta az eva 15-ről 25 százalékra emelését, a házipénztáradót, a különadót és a kamatadót. A régiók létrehozásáról, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat nem kapta meg a kétharmados többséget.
Az Országgyűlésben hétfőn nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a régiók létrehozásához szükséges alkotmánymódosítási javaslat, amelynek célja az önkormányzati rendszer reformja volt. A javaslat alkotmányi szintre emelte volna a régiót mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű közigazgatás átfogó reformját. A képviselők nem fogadták el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénymódosító javaslatot sem. Ezzel a jogszabállyal már az őszi választások után jelentősen csökkent volna a megyei és a fővárosi közgyűlés létszáma.
Megszavazták a különadót és a házipénztártörvényt
Megkapta viszont a kétharmados támogatást az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló javaslat, amelynek értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.
Elfogadták a házipénztáradóról szóló törvényjavaslatot is, amely az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
Huszonöt százalék lesz az eva
A képviselők szintén elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez felöleli a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.
Az Országgyűlésben hétfőn nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a régiók létrehozásához szükséges alkotmánymódosítási javaslat, amelynek célja az önkormányzati rendszer reformja volt. A javaslat alkotmányi szintre emelte volna a régiót mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű közigazgatás átfogó reformját. A képviselők nem fogadták el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénymódosító javaslatot sem. Ezzel a jogszabállyal már az őszi választások után jelentősen csökkent volna a megyei és a fővárosi közgyűlés létszáma.
Megszavazták a különadót és a házipénztártörvényt
Megkapta viszont a kétharmados támogatást az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló javaslat, amelynek értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.
Elfogadták a házipénztáradóról szóló törvényjavaslatot is, amely az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
Huszonöt százalék lesz az eva
A képviselők szintén elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez felöleli a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.