A 2018/19-es évad utolsó bemutatóján is túl van a Vörösmarty Színház, miután május 5-én, a Kozák András Stúdióban sikerrel mutatta be a fehérvári társulat A Vágy nevű villamos című színművet.
A színház művészeti vezetőjének, Bagó Bertalannak a rendezése Tennessee Williams egyik legismertebb, legsikeresebb drámáján, A vágy villamosán alapul.
A vágy villamosa 1947-ben íródott, és 1948-ban Pulitzer-díjat kapott érte Tennessee Williams. A mű a II. világháború utáni Amerikába kalauzolja el az olvasókat, oda, ahol egy új, eltérő ambíciókkal rendelkező generáció kezd felnőni, feszültséggel teli a légkör, de születőben van egy új világ. A tengerentúlon történtek hasonlítottak hazánk rendszerváltás utáni időszakára, így jött a felismerés, hogy Williams drámáját a magyar viszonyok közé adaptálja Bagó Bertalan rendező és Tucsni András dramaturg.
Bemutatták a Vágy nevű villamost a Kozák András Stúdióban
– Hogy miért vettük elő ezt a darabot? Rájöttem, hogy a második világháborút követően Amerikában történtek tulajdonképpen a mi rendszerváltásunkban is tetten érhetőek. Mert van egy újabb generáció, akik új szellemiséggel próbálnak nekilátni a világnak, és van egy másik nemzedék, akik próbálják maguk után húzni a múltban rekedt fájdalmakat, problémákat. Adott egy magasan kvalifikált polgári család, amit beleraktam a budai úri negyedbe, és van egy másik világ, ahova elmenekül Blanche (a darabban Ilona – a szerk.) húga, Csilla, aki a fiatalabb generáció tagjaként már a kommunizmus utáni szabad szellemnek próbál megfelelni, és egy újdonsült gondolkodást belevinni az életébe. Ezek mind őrületesen nagy feszültséggel bírnak. – mondta Bagó Bertalan annak kapcsán, hogy honnan jött a felismerés, hogy A Vágy villamosát feldolgozzák.
A darab egyik főszereplője, Tóth Ildikó játssza Ilonát, azaz Blanche-ot a Tennessee Williams-adaptációban. A Jászai Mari-díjas színművésznő elárulta azt is, hogy mitől látja izgalmasnak a karakterét.
– Tennessee darabbal pályafutásom során először akkor találkoztam, mikor stúdiós voltam a Nemzeti Színházban, mert nem vettek fel rögtön a főiskolára, és a Várszínházban láttam a Macska a forró bádogtetőn című darabot. Későbbiekben nem keresztezte az utamat, soha nem is próbáltam semmilyen Williams-darabot. Az anyag is és ez a szerep is végtelenül bonyolult és összetett. Szerintem a világirodalom egyik leggazdagabb és emiatt talán az egyik legnehezebb szerepe.
