Tudományos konferenciát rendeztek III. Béla királyról szombaton a Városházán

Szombaton rendezték meg a „III. Béla király és kora” című tudományos konferenciát a Városháza Dísztermében. A fiatal korában Bizáncban élő és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és a nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.
2017.08.12. 12:44 |

A szombaton rendezett tudományos konferencia előadóit és a hallgatóságot Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere köszöntötte, aki megköszönte a konferencia előadóinak szolgálatát, azt, hogy a Királyi Napok ünnepségsorozatának megadják a tudományos hátterét. „A konferencia megrendezésének évről évre az a célja, hogy a szórakoztató programok mellett megszólítsák azokat, akik kíváncsiak egy-egy történelmi korra és szeretnének arról többet tudni.” - fogalmazott Dr. Cser-Palkovics András, aki köszönetét fejezte ki azoknak a székesfehérvári nyugdíjasoknak, akik minden esztendőben többfordulós történelmi vetélkedőt szerveznek klubjaik részvételével. Külön köszönetet mondott Fröschl Ferenc úrnak, aki 16 ezer darabos fotókból és képeslapokból álló magángyűjteményével gazdagította a Városi Levéltár és Kutatóintézet Topotéka-programját.

A nyitóelőadást Zsoldos Attila, akadémikus , a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetének munkatársa tartotta „III. Béla és kora” címmel. Az akadémikus III. Béla király élete eseményeinek áttekintésével kezdte előadását.

Az eseményen Weisz Boglárka egy, a tudományos kutatások alapján összeállított, pergamenre nyomtatott bíró- és esküdtlistát ajándékozott Székesfehérvár számára.

A Bizáncból hazatérő Bélát Lukács esztergomi érsek (1158-1181) nem volt hajlandó megkoronázni, mert erősen tartott a keleti rítus térhódításától, ezért – külön pápai engedéllyel András kalocsai érsek koronázta meg. III. Béla magyar királyként először adományozott birtokokat jövedelmeikkel világiaknak (II. András adományozási politikája III. Béla korában gyökeredzik, Hontpázmány, Gutkeled, Rátót nemzetségek felemelkedése az ő idejére tehető). 1156-ban történt az első oklevélbe foglalt eset, amikor a magyar király világi méltóságnak adományozott birtokot. Hiteles forrásból tudjuk, hogy ebben az időben már a székesfehérvári őrkanonok feladata volt őrizni a Szent Koronát. 1181-ből már van olyan hiteles okirat, - 41 esztendővel az Aranybullát megelőzően - amely a székesfehérvári törvénynap megtartására vonatkozik. 1186-től Királyi Levéltár működésének van nyoma Székesfehérváron.

Az előadásokat Weisz Boglárka, PhD, az MTA-BTK – Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa III. Béla udvarának jövedelmeit ismertette. Ezek az adatok oklevelekből szedhetők össze, igaz XV. századi másolatban, de fennmaradt III. Béla király jövedelemjegyzéke.

Ezt követően Skorka Renáta, PhD – szintén a MTA-BTK munkatársa - III. Béla király konfliktusát ismertette Géza herceggel, majd Takács Miklós, DSc , a MTA-BTK – Régészeti Intézet intézetének és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársa a székesfehérvári bazilika XII. század végi átépítéséről tartott előadást. A konferenciát végül Szabados György, PhD a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum történésze zárta, aki III. Béla király sírjának azonosításáról adott elő.

Közélet

  1. Püspöki mise lesz a Bazilikában Szent István király ünnepén

    Vasárnap, Szent István király ünnepén, 10.30 órakor Székesfehérvár papságával koncelebrált püspöki mise lesz a Székesegyházban. Augusztus 20-án emlékezünk arra a napra, amikor 1083-ban László király a királysírból a Székesfehérvári Bazilika oltárára emeltette az államalapító uralkodó testét a szentté avatás szertartásához. A szentmise után Spányi Antal megyéspüspök megáldja az új kenyeret, amely a családi jólét és a jövő jelképe, majd Isten áldását kéri valamennyi magyar család kenyerére és életére.

    2017.08.17.
  2. Püspöki szentmisével ünnepelte Székesfehérvár Nagyboldogasszony napját

    Nagyboldogasszony-napi szentmisét celebrált a Székesegyházban Spányi Antal püspök kedden. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Államalapító uralkodónk erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Az „Égbe felvett Szűz Mária” a Székesfehérvári Egyházmegye védőszentje is.

    2017.08.15.
  3. Erdélytől Bécsig hirdeti Szent István városát, Székesfehérvárt

    A Szent István dekorációval ellátott Bombardier Traxx mozdony a következő évben az ország villamosított vasútvonalain fog döntően személyszállító vonatokat húzni, de a nemzetközi forgalomban a Budapest - Brassó és Budapest - Bécs között is jár majd. A „fehérvári” mozdony a következő egy évben körülbelül 240 ezer kilométert fog futni.

    2017.08.15.
  4. Fogadalmi szentmise és az országfelajánlás megújítása a Bazilikában

    Hétfőn, a Szent Istváni-i országfelajánlás napján, a Székesegyházban tartották a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. A szertartás előtt a Püspöki Palotából körmenetben vitték a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit és az üldözött iraki keresztények ajándék templomkeresztjét a Bazilikába, ahol ezt követően központi imaórát tartottak, majd a szentmisében Spányi Antal megyés püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette, 1038-ban, a halálát megelőző napon.

    2017.08.14.

Királyi Napok

Eseménynaptár

2017. Augusztus
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek