A szombaton rendezett tudományos konferencia előadóit és a hallgatóságot Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere köszöntötte, aki megköszönte a konferencia előadóinak szolgálatát, azt, hogy a Királyi Napok ünnepségsorozatának megadják a tudományos hátterét. „A konferencia megrendezésének évről évre az a célja, hogy a szórakoztató programok mellett megszólítsák azokat, akik kíváncsiak egy-egy történelmi korra és szeretnének arról többet tudni.” - fogalmazott Dr. Cser-Palkovics András, aki köszönetét fejezte ki azoknak a székesfehérvári nyugdíjasoknak, akik minden esztendőben többfordulós történelmi vetélkedőt szerveznek klubjaik részvételével. Külön köszönetet mondott Fröschl Ferenc úrnak, aki 16 ezer darabos fotókból és képeslapokból álló magángyűjteményével gazdagította a Városi Levéltár és Kutatóintézet Topotéka-programját.
A nyitóelőadást Zsoldos Attila, akadémikus , a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetének munkatársa tartotta „III. Béla és kora” címmel. Az akadémikus III. Béla király élete eseményeinek áttekintésével kezdte előadását.
„III. Béla király és kora” - konferencia a Városházán
Az eseményen Weisz Boglárka egy, a tudományos kutatások alapján összeállított, pergamenre nyomtatott bíró- és esküdtlistát ajándékozott Székesfehérvár számára.
A Bizáncból hazatérő Bélát Lukács esztergomi érsek (1158-1181) nem volt hajlandó megkoronázni, mert erősen tartott a keleti rítus térhódításától, ezért – külön pápai engedéllyel András kalocsai érsek koronázta meg. III. Béla magyar királyként először adományozott birtokokat jövedelmeikkel világiaknak (II. András adományozási politikája III. Béla korában gyökeredzik, Hontpázmány, Gutkeled, Rátót nemzetségek felemelkedése az ő idejére tehető). 1156-ban történt az első oklevélbe foglalt eset, amikor a magyar király világi méltóságnak adományozott birtokot. Hiteles forrásból tudjuk, hogy ebben az időben már a székesfehérvári őrkanonok feladata volt őrizni a Szent Koronát. 1181-ből már van olyan hiteles okirat, - 41 esztendővel az Aranybullát megelőzően - amely a székesfehérvári törvénynap megtartására vonatkozik. 1186-től Királyi Levéltár működésének van nyoma Székesfehérváron.
Az előadásokat Weisz Boglárka, PhD, az MTA-BTK – Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa III. Béla udvarának jövedelmeit ismertette. Ezek az adatok oklevelekből szedhetők össze, igaz XV. századi másolatban, de fennmaradt III. Béla király jövedelemjegyzéke.
Ezt követően Skorka Renáta, PhD – szintén a MTA-BTK munkatársa - III. Béla király konfliktusát ismertette Géza herceggel, majd Takács Miklós, DSc , a MTA-BTK – Régészeti Intézet intézetének és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársa a székesfehérvári bazilika XII. század végi átépítéséről tartott előadást. A konferenciát végül Szabados György, PhD a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum történésze zárta, aki III. Béla király sírjának azonosításáról adott elő.
