-
Örvendezz királyi város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az a tárlat, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban. A válogatott, míves bélyegek az esztétikai élményen túl betekintést engednek az államalapító uralkodó történelmi emlékezetébe is. A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
2026.08.18. -
Teljesen a tiéd!
Folytatódnak a kurátori tárlatvezetések a TOTUS TUUS – Teljesen a tiéd! című kiállításban, a Szent István Király Múzeum Rendház épületében. Augusztus 19-én, szerdán 14.00 órától ismét számít az érdeklődők figyelmére Tóth Norbert.
2026.08.18. -
Átadták az ösztöndíjakat
A hagyományokhoz hűen a Királyi Napok keretében a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat.
2026.08.18. -
Hűség és árulás
Hűség és árulás címmel, ebben az évben is folytatódott a királyi családok életét bemutató sorozat. A Bartók Béla téren Nagy Lajos király és Endre herceg történetét ismerheti meg a közönség.
2026.08.18.
Trianon a József Attila Színházban - a Vörösmarty Színház társulata Budapesten
Azt firtatni száz év távlatából, hogy ki a felelős, talán túl nagy falat lenne. Ehelyett kizárólag történelmi tényekre hagyatkozva jelennek meg érvek pro és kontra Sárosi István dokumentumdrámájában. Hiszen a Trianonban valóban egy tárgyaláson vagyunk, van védő, van ügyész, tanúk – a magyar történelem többszáz éves távlatából akár. És persze jelen vannak az I. Világháború utáni világpolitika képviselői, akik a politikai széljárástól függően hol erre, hol arra teszik le a voksukat.

Az előadás nem ítél, nem ítélkezik, nem dönt, nem akar befolyásolni, érzelmeket felkorbácsolni. Tényeket mutat be, párbeszédre sarkall egy olyan megosztó kérdésben, ami – ha tetszik, ha nem – a magyar történelem része marad.

Az I. világháborút lezáró párizsi béketárgyalások és a trianoni békediktátum felülvizsgálatára az 1920-as évektől kezdve számtalan hazai és külföldi kezdeményezés történt, nemcsak a büntető szankciók súlyossága, hanem az ítélet igazságtalansága miatt is.

Sárosi István drámája titkosítás alól feloldott parlamenti és diplomáciai jegyzőkönyvek, könyvtári és levéltári dokumentumok felhasználásával, objektíven és sokkoló erővel tárják fel a trianoni tragédia külföldi kulcsszereplőinek kétes szerepét, és ezzel párhuzamosan Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragikus végkifejlet alakulásában.