Törvényjavaslat készült a kéretlen elektronikus levelek visszaszorítására

A kéretlen elektronikus levelek - hirdetések - visszaszorítására törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek a kormány.
A gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján olvasható javaslat az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt módosítója úgy, hogy az nem minősíti elektronikus hirdetésnek az olyan közlést, amely csak a vállalkozás domain nevét és e-mail címét tartalmazza. Viszont önmagában hirdetés az olyan levél, amely a címzett hozzájárulását kéri ahhoz, hogy neki egy cég hirdetéseket küldhessen.

2007.04.10. 08:11 |
A kéretlen elektronikus levelek - hirdetések - visszaszorítására törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek a kormány. A gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján olvasható javaslat az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt módosítója úgy, hogy az nem minősíti elektronikus hirdetésnek az olyan közlést, amely csak a vállalkozás domain nevét és e-mail címét tartalmazza. Viszont önmagában hirdetés az olyan levél, amely a címzett hozzájárulását kéri ahhoz, hogy neki egy cég hirdetéseket küldhessen.
 
Azt nem részletezi a törvényjavaslat, hogy egy forgalmazó, kereskedő, vagy szolgáltató miként juthat hozzá leendő ügyfelei adataihoz, de azt kimondja, hogy elektronikus hirdetés csak azok kifejezett hozzájárulásával küldhető nekik. A hozzájárulásokról, valamint a hozzájárulók személyes adatairól nyilvántartást kell vezetni. A hirdető csak az eredeti felhatalmazásban szereplő - valamint az azokhoz hasonló - termékekről és szolgáltatásokról küldhet hirdetést. Új termékre és szolgáltatásra másik felhatalmazást kell kérni.

Aki eljutott odáig, hogy elektronikus úton rendeljen árut, annak a megrendelés elküldése előtt ajánlatos újra átnéznie a kitöltött blankettát, a szolgáltatónak pedig lehetővé kell tennie azt, hogy feladás előtt még módosíthassa az ügyfél a megrendelést. Elküldés után a szolgáltatónak vissza kell igazolnia a megrendelést, és ha ezt 48 órán belül nem teszi meg, akkor a megrendelő mentesül mindazon kötelezettségek alól, amelyeket a blanketta elküldésével vállalt.

Jogsértés esetén a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz lehet fordulni, egy űrlap kitöltésével. A törvényjavaslat még módosulhat, hiszen jelenleg az egyeztetések előtti szövege ismert. A mai állapot szerint az új szabályok 2008. március 31-én lépnének hatályba.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.