Törvény szabályozza januártól a kötelező biztosítást

 

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítást jelenleg egy 2004-ben hozott kormányrendelet szabályozza, ezt váltja fel jövő év első napjától az új törvény. A szabályozás rendszere és sok előírása változatlan maradt, de új szabályok is bekerültek a törvénybe.

 

A törvény meghatározza a gépjárműflotta minimális nagyságát: eszerint öt jármű tekinthető flottának. Jelenleg a biztosítók október végén hirdetik meg a következő évi kgfb díjaikat. Az ügyfeleknek november végéig kell felmondaniuk meglévő szerződésüket, amennyiben új biztosítót akarnak választani. Az új biztosítóval viszont elegendő megkötni a szerződést az év utolsó napjáig, mivel a biztosítási időszak az év első napjától az utolsóig tart. Aki év közben vásárol kocsit, annak akkortól tart a biztosítása az év utolsó napjáig.

 

A módosítás talán legfontosabb része az, hogy a biztosítási évforduló a szerződéskötés napja, akkortól számít az egy évnyi biztosítási időszak. Jövő év első napjától tehát mindenkinek változatlan marad a biztosítási időszaka, de 4-5 év múlva már érezni fogják a biztosítók az év végi kampány csitulását.

 

A biztosítók továbbra is október végén hirdetnek díjat, amelyet egy évig nem módosíthatnak. Mindenkire az a tarifa lesz érvényes, amely a biztosítási évfordulóján élt. Az évforduló előtt 50 nappal a biztosító köteles értesíteni az ügyfelét arról, hogy lejár a biztosítása, és közölnie kell az új díjat. Az ügyfél továbbra is a lejáratot megelőzően 30. napig mondhatja fel a biztosítást, és az évfordulót követő napon kell rendelkeznie új biztosítással.

 

A biztosító helytállási kötelezettsége a dologi károkra - káreseményenként - továbbra is 500 millió, míg a személyi sérülésekre a jelenlegi 1,5 milliárd helyett 1,6 milliárd forint lesz. A díjjal elmaradt ügyfél kockázatát 30 napig viseli a biztosító, de ha felszólította fizetésre, akkor 60 napig tart a kockázatvállalás.

 

A biztosító visszakövetelheti - meghatározott limitig - az általa kifizetett összeget akkor, ha a károkozó biztosított súlyos jogsértést követett el. Ilyen például az ittas vezetés, a szándékos károkozás, a vezetés átengedése jogosítvánnyal nem rendelkező személynek, és a jármű elhanyagolt műszaki állapota is.

 

A törvényjavaslat előírja a kgfb kötvények központi nyilvántartását, az abban szereplő adatokat negyedévente kell összefuttatni a gépjármű nyilvántartással, és a biztosítatlan járműveket ki kell vonni a forgalomból. Létre kell hozni egy kárnyilvántartó szervezetet, amely a kártörténetet regisztrálja, és ez adja ki a bonus-malus igazolásokat is. Emellett a biztosítók információs központot is működtetnek, amely a károsultaknak nyújt segítséget. A kártörténeti igazolást 30 napon belül kell kiadni az ügyfélnek, aki maga továbbítja azt új biztosítójának.

 

A törvény nem tartalmazza a díj alapjául szolgáló járműkategóriákat (ez jelenleg a hengerek térfogatát jelenti), valamint a bonus-malus rendszert. Ezeket a pénzügyminiszter fogja rendeletben szabályozni, sőt olyan rendeletet is kell hoznia, amely a fizetésképtelenné vált biztosítók térítési kötelezettségéről szól. Az aktív kárrendezés - amikor a más biztosítónál lévő jármű okozta kárt a saját biztosító téríti meg - kimaradt a kgfb törvényből, mivel a biztosítók többsége nem támogatta.