Eseménydúsan telt az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulója. A hivatalos ceremónia mellett az utcákon több mint százezer ember követelte a kormány lemondását. A rendőröknek több helyen kellett könnygázt és vízágyút bevetnie. Fél háromra már csak a kosz, szemét, illetve a randalírozás nyomai emlékeztettek az eseményekre. Sok a sérült.
Október 23-a hajnalban a rendőrök kiürítették a Kossuth teret arra hivatkozva, hogy a tüntetők nem engedték átvizsgálni a területet. A rendőrök egyébként több veszélyes eszközt is találtak. A tüntetők a Nádor utcánál lévő kordonnál gyülekeztek reggel kilenc körül, bekiabálásuk azonban alig hallatszott el az 56 külföldi delegált – köztük a norvég király és a luxemburgi nagyherceg – részvételével megtartott ünnepélyes zászlófelvonásra. Ezt követően a hivatalos program szerint a Parlament felsőházában Szili Katalin házelnök, José Manuel Barroso, Az Európai Bizottság elnöke, illetve Gyurcsány Ferenc mondott beszédet. Ezt követően elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat elnevezésű dokumentumot. Soha ennyi külföldi méltóság nem volt egyszerre Magyarországon, mint most.
Fütty és bekiabálás
A 301-es parcellánál tartott megemlékezésen is voltak bekiabálások, az igazi skandalum azonban a Felvonulási téren történt, ahol az 1956-os emlékmű felavatásának ceremóniáját a tüntetők füttykoncertje és motorberregés zavarta meg. Az eseményre egyébként Sólyom László biztonsági okokból nem ment el, Gyurcsány Ferenc azonban igen. A Kossuth téren tartott megemlékező műsorra már szinte senki sem figyelt, annak ellenére, hogy látványos hőlégballon és tűzijáték is volt. Az eseményt elnyomta a belvárosban akkor már javában zajló tömegoszlatás illetve a Fidesz megemlékezése.
A Fidesz külön emlékezett
A Fidesz nem ünnepelt közösen a kormánnyal illetve a közjogi méltóságokkal, a parlamenti beszédeken sem vett részt. Délután négy órakor azonban olyan impozáns szónokok részvételével, mint Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó vagy az Európai Néppárt elnöke. Az utolsó szónok természetesen Orbán Viktor volt. A Fidesz elnöke elmondta, népszavazást kezdeményez az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld, illetve a demokratikus berendezkedés garanciái tekintetében.
A Corvin köztől az Erzsébet hídig
A tömeg a nap folyamán a Kossuth térről a Corvin közbe haladt, ahol elfoglalták egy emlékműsor színpadát. Innen az Astoria és a Deák tér irányába vonultak a tüntetők. Innen a rendőrök az Astoria irányába szorították őket, ahol az éppen véget érő Fidesz-megemlékezés résztvevői csoportjába sodródtak. A rendőrök ezt kövezően itt folytatták az oszlatást, a Blaha és az Astoria között volt egy jelentősebb tömeg, akiket éjfél körülre vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékekkel szétoszlattak, a Kálvin tér felé sodort emberek nagy része átment a Ferenciek terére, ahol a legnagyobb csoport, több ezer ember verődött össze. A tüntetők barikádokat építettek az Erzsébet híd mindkét oldalán, majd órákig farkasszemet néztek a rendőrökkel, akik közben folyamatosan könnygázzal és gumilövedékekkel bombázták őket. Végül hajnali fél kettőkor – amikor már jelentősen megfogyatkozott, ezer alá apadt a demonstrálók száma – a rendőrök Buda irányából és az Astoria felől is megindultak egy-egy hókotrókkal. A lapátos járművek lerombolták a barikádot, a rendőrök pedig könnygáz és kék festéket szóró vízágyú segítségével percek alatt feloszlatták a kormány ellen tüntető tömeget. Többen mellékutcákba szaladtak be, a rendőrök azonban nagy erőkkel eredtek utánuk. Fél háromra már csak a kosz, szemét, illetve a randalírozás nyomai emlékeztettek az eseményekre.
Sok a sérült
Több mint száz ember sérült meg a tüntetések során, általában gumilövedék vagy könnygáz gránát találta el őket. A sérültek többsége tüntető, de pár rendőr is van az áldozatok között. Sokan panaszkodtak a rendőrök brutalitására. Megsértült Révész Máriusz fideszes képvsielő is.
